Meghal Pecz Samu építész

2004. szeptember 13. 12:06

Pecz Samu 1854. március 1-jén született Pesten. 1878-82 között Schulek Frigyes, utóbb Hauszmann Alajos mellett dolgozott. 1887-ben a műegyetem magántanára, 1888-tól haláláig a középítéstani tanszék tanára volt. Kezdetben klasszicizáló felfogásban, később neoromán és neogótikus stílusban tervezett. Funkcionális megoldású, puritán téglaburkolatú épületeivel Budapest képének jellegzetes elemeit alkotta meg. Alkotásait a történeti, elsősorban középkori stílusok alapos ismerete és gondos alkalmazása jellemzi. Nagy hangsúlyt helyezett a szerkezeti kérdések korszerű, az anyagnak megfelelő alkalmazására is. Fontosabb művei: Budapesten a Szilágyi Dezső téri református templom, a központi Vásárcsarnok, a városligeti fasori evangélikus templom és gimnázium, a Koháry (ma Nagy Ignác) utcai unitárius templom és lakóház, a műegyetem központi könyvtára (ennek téglaboltozata a maga idejében Euróba legnagyobb fesztávú átboltozása volt), az Országos Levéltár budai palotája, valamint a fiumei tengerészeti akadémia. Lakóházakat is épített, melyeken a gótika formanyelvét próbálta a korszerű igényekkel összehangolni. A bölcsészkar romantikus Gólyavárában egy 600 fős előadóterem található - ez a műve az 1960-as években átépült. Budapesten érte a halál.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód

• Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
• Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
• Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
• Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
• Megérdemelték a kitelepítést a németek?