Kihirdették az új világcsodákat

2007. július 9. 12:00

A kínai Nagy Fal, a jordániai Petra, a brazíliai Megváltó Krisztus szobra, a perui Machu Picchu, a mexikói Chichen Itza piramis, a római Colosseum és az indiai Tadzs Mahal lett a modern világ hét csodája.

Az újkori hét világcsodát mintegy 100 millió, interneten és mobiltelefonon leadott szavazat alapján választották ki a világ 21 műemléke közül. A szavazás - amelyet 1999-ben kezdeményezett Bernard Weber svájci világjáró filmkészítő - pénteken zárult le. Az ünnepségen részt vett többek között Neil Amstrong egykori amerikai űrhajós, Jennifer Lopez amerikai énekes és színésznő, Rania jordániai királyné és José Sócrates portugál kormányfő.

Forrás: EPA

Ünneplők Peruban

A világörökség listáját vezető UNESCO elhatárolódott a kezdeményezéstől, és sokan vitatják mind az eljárást, mind az eredményt is. Weber korábban arra hivatkozott, hogy az ókori világ hét csodájából csak az egyiptomi piramisok maradtak fenn, ezért jött el az idő "a világ hét új csodájának" kiválasztására. (Az évezredek során elpusztult mind a hat további ókori csodaépítmény: Szemiramisz babiloni függőkertjei, az olümposzi Zeusz-szobor, az epheszoszi Artemisz-templom, a halikarnasszoszi mauzóleum, a ródoszi Kolosszus és az alexandriai világítótorony).

Chichén Itzában

Nem egészen egy hónappal a szombati bejelentés előtt a kezdet kezdetén befutott 200 jelölésből, amelyek száma a folyamatos selejtezés nyomán először 77-re, majd 21-re apadt, a piramisok mellett még tíz volt versenyben a hét "új világcsoda" címére. Ezek a következők voltak: az athéni Akropolisz, a mexikói Chichen Itza maja romváros, a római Colosseum, a párizsi Eiffel-torony, a kínai Nagy Fal, a perui Machu Picchu inka romjai, a jordániai Petra barlangvárosa, a húsvét-szigeti kőszobrok, az angliai Stonehenge kőkori monolit kőalakzata és az indiai Tádzs Mahal mauzóleum.

A 21 "elődöntősből", amelyek listáját 2006 februárjában az UNESCO volt vezérigazgatójának, Federico Mayornak az elnökletével választotta ki egy nemzetközi zsüri, olyanok nem jutottak tovább, mint például a kambodzsai Angkor Vat dzsungelváros, a moszkvai Vörös tér, a New York-i Szabadság-szobor vagy a sidney-i Operaház.

és Petrában

Bernard Weber külön internetes portált hozott létre a new7wonders.com címen, és azt hangsúlyozta, hogy ez az első globális szavazás a "kulturális sokféleség" jegyében. Tavaszig már több mint 20 millióan voksoltak. A kulturális sokféleség megőrzését hirdető Weber kezdeményezése azonban nagy felháborodást keltett Egyiptomban, az egyedüli fennmaradt ókori világcsoda országában, amelynek illetékesei - köztük Zahi Hawass is - semmi értelmét nem látták, miért lenne szükség a "7 új" kijelölésére.

A modern világcsodák nyomában
A kínai Nagy Falnak, a Kínai Birodalom jelképének építése több mint 2000 éve kezdődött meg. Minden bizonnyal a világ leghosszabb emlékműve. Az UNESCO 1986-ban vette fel a világörökség listájára. Petra romváros Jordánia fővárosától, Ammántól mintegy 200 kilométerre délre található, szintén a világörökség része. Számos templomát, fürdőjét és sírját a homokkő sziklába vésték. A Rio de Janeiro-i Megváltó Krisztus szobra ma egész Brazília jelképe. Öt évi munka után 75 évvel ezelőtt állították fel a 710 méter magas Rio de Janeiro-i Corcovado-hegyen. Az Andokban, az Urubamba folyó völgyében található Machu Picchu inka romváros Peru fő idegenforgalmi nevezetessége. A XV. században építették Pachacutec inka császár idejében. Machu Picchu feltehetően zarándokhely és csillagvizsgáló volt. Naponta több mint kétezren látogatják a UNESCO által 1983-ben világörökséggé nyilvánított "elveszett" várost. A mexikói Chichén Itzá maja-tolték romvárost i.sz. 500 körül építették a Yucatán-félsziget északi részén. Legjelentősebb épületei az 54 méter magas piramis, egy csillagvizsgáló és a Yucatán-félszigetnek a toltékok általi meghódításának emléket állító Harcosok Temploma. Az "Örök Város" jelképének számító Colosseumot mintegy kétezer éve építették, az isz.első században. Építését Vespasianus császár uralkodása alatt kezdték meg és Titus idején fejezték be. A szintén a világörökség listáján szereplő Tádzs Mahalt az indiai Agrában Sáhdzsahán nagymogul építette a 17. században szeretett felesége, Mumtaz Mahal mauzóleumául, aki 14. gyermeke szülésekor vesztette életét.
Bár a válogatás munkájában Federico Mayor is fontos szerepet vállalt, júniusban az UNESCO leszögezte, hogy a 7 új világcsoda kijelölésére indított "médiakampánynak" semmi köze sincs ahhoz a tudományos és oktató tevékenységhez, amelynek alapján a Világörökség listáját elkészítették és bővítik. Nicole Bolomey, az UNESCO egyik Indiában dolgozó szakértője leszögezte, hogy a kampány "se nem demokratikus, se nem tudományos".

(Múlt-kor/MTI)

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. nyári száma