A történeti valóság összetettebb és érdekesebb is a fantáziánál

2007. június 6. 12:00

Az ókori auktorok jelentik a legjobb nyersanyagot - mondta el Róma című könyvének magyarországi megjelenésére érkező Steven Saylor amerikai író a Múlt-kornak.

A gyerekkori lelkesedéstől a tények tiszteletéig

Steven Saylor munkásságát a Gordianus, a Nyomozó főszereplésével megírt Roma Sub Rosa-széria fémjelzi, amely magyarul az Agavé Könyvek gondozásában jelent meg. A sorozatból itthon eddig 8 kötetet olvashattunk.

Múlt-kor: Texasi történészként miért pont Rómával foglalkozik?


Steven Saylor: Azt hiszem, gyerekkori megszállottságomból ered, mert amikor az 1960-as években fiatal voltam, a római Cinecitta stúdióban egymás után készítették a nagy hollywoodi peplosz-filmeket a Spartacustól a Ben Hurig. Gyerekkori szenvedélyem megmaradt, s az egyetemen történelmet kezdtem tanulni. Leginkább a görög és római időszak érdekelt, de ekkor még a bizánci és orosz történelem is igen lekötött.

MK: Történészi diplomával miért pont regényeket írt? Sosem gondolkodott tudományos pályán?

S.S.: Sosem akartam kutató, vagy akadémikus lenni. A kötelező tanulás alól kibújó, és csak saját érdeklődésének hódoló diákok mintapéldányaként mindig is regényíró szerettem volna lenni, mondhatni gyerekkoromtól.

Nézze meg a beszélgetés képeit galériánkban!

MK: Új könyvében Róma történetének első ezer évét dolgozta fel. Tervezi-e a későbbi időszak megírását is?

S.S.: Úgy tűnik, hogy a most új könyvnek számító Róma elég jól teljesít, s minden bizonnyal lehet folytatása is, amelyben a következő ezer évet írnám meg i.sz. 1 és 1000 között. Meglehet, hogy a történet Pannóniában kezdődik, s egy része itt játszódik. Azt biztosan megígérhetem, hogy bőven lesz szó erről a provinciáról is (nevet).

Hatalmas kihívás lesz számomra, mert a nyersanyag egy részét, a császárkor kezdeteit mindenki ismeri, de a birodalom bukása és a korai középkor sokaknak teljesen új területet jelent. A téma nekem is újdonság, így az írás előtt még sok tanulás áll előttem. Mivel egy egyetemi városban (a texasi Austinban - a szerk.) egy elég jó könyvtárhoz közel élek, igazából még mindig diáknak érzem magam, aki házidolgozatok helyett regényeket ír.

MK: Mennyire járatos a korszak ismeretéhez elengedhetetlen latin nyelvben?

S.S.: A latintudásom minimális. Ben Johnson drámaíró szerint Shakespeare keveset tudott latinul, és egy kicsivel többet görögül. Shakespeare-hez hasonlóan csak egy kicsit tudok latinul, de az elsődleges források léteznek angol fordításban is.

MK: Hol kezdődik az írói fantázia? Mennyire tartja fontosnak a regények történelmi hitelességét?

S.S.: A valós események meghatározók az alkotásaimban. Azt hiszem, természetes hajlamom van arra, hogy legalábbis annyit bemutassak, amennyit a történelemből ismerünk. Nagyon tisztelem a történészi mesterséget. Amikor például azt látom, hogy mozifilmek kedvéért torzítják el az eseményeket - mint például a Trójában, ahol az alkotók kedvéért megölték Agamemnónt -, mindig csak az jár a fejemben, hogy a valóságban nincs ilyen lezárás. A király is életben maradt, és egy sor további nagyszerű történet következett. Az ókori auktorok jelentik a legizgalmasabb nyersanyagot: nem érzem szükségét, hogy sokat változtassak rajtuk, inkább az ismeretlen réseket szeretném kitölteni fantáziámmal.

MK: Alkotómunkája során fontosnak tartja a regények helyszíneinek személyes bejárását?

S.S.: Nem igazán, mivel az adott helyek rég megváltoztak, viszont figyelemmel kísérem a legújabb ásatások eredményeit. Így tettem Massilia és Alexandria esetében is, ahol a kikötőt már részletesen ismerjük, ám a város feltárásához még csak most láttak hozzá. Az egyiptomiakat ugyanis az elmúlt évtizedekig nem igazán érdekelték az általuk lakott nagyváros mélyének titkai. Így azt sem tudjuk, hogy hol lehet Nagy Sándor sírja, és csak irodalmi forrásaink vannak a város egykori formájáról és alakjáról. A Roma Sub Rosa második kötetete, A végzet fegyvere írása előtt azonban nagyon fontos volt, hogy személyesen is ellátogassak a Nápolyi-öbölbe, lássam, milyen mesze vannak egymástól az egykori települések.

Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. tavaszi száma