Megfejtették Monet színvakságát
2007. május 23. 12:00
Monet vízililiomai a művészettörténet legszebb alkotásai közé tartoznak, ám azt kevesen tudják, hogy a művész azokat részben megvakulva festette.
Korábban
A látása rosszabbodásával is folytatta a munkát, és 1923-ban csak abba egyezett bele, hogy a jobb szeméről a hályogot sebészeti úton távolítsák el. A kép sikeresen elkészült, és ő három évvel később, 86 éves korában hunyt el. A művészettörténészek és tudósok régóta fejtegették annak titkait, hogy ez pontosan miként befolyásolhatta látását és festményeit. A legtöbbször ugyanis nem tudták elválasztani, hogy képeinek új stílusát ez, vagy pedig egy újabb művészeti korszak gyakorlása határozta meg.
A kaliforniai Stanford Egyetem kutatói történelmi dokumentumok, orvosi jelentések és a Photoshop eszköztárát felhasználva próbálták megfejteni a kérdést. Első lépésben Monet rendes látását egy 1899-ben festett liliomon vizsgálták, amit egy hasonló virágról készített fotóval hasonlítottak össze. Harmadik lépésként az 1920-as évek festményeit tették mellé, ahol már élesen látszott a kontraszt. A kutatók szerint a vizsgálat egyértelműen bebizonyította, hogy Monet nem a színekkel kísérletezett, és nem próbált absztrakt műveket alkotni, hanem egyszerűen nem látta rendesen a világot.
Michael Marmor szemész professzor szerint a festő azért használt erős színeket, mert azokat vagy az emlékezetéből idézte elő, vagy mert a nem látott színeket más árnyalatokkal próbálta meg helyettesíteni. Elmondása szerint a színvakságról Monet-val élete során nem készült interjú, azt azonban biztosan tudjuk, hogy a valóságban kinevette az absztrakt irányába tolódó festészetet.
A kutatók az elmosott képek rekonstrukcióit az Archives of Ophthalmology című folyóiratban mutatták be.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
- A leves, amely megállított egy háborút
- Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
- A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
- Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
- Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János tegnap
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd tegnap
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa tegnap
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán tegnap
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady tegnap
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk 2024.05.17.
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége 2024.05.17.
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona 2024.05.17.