Lesújtó elemzés a Habsburg Monarchiáról
2007. május 8. 14:00
A. J. P. Taylor angol történész viszonylag sokat foglalkozott a német és magyar történelemmel, azoknak szorosabban vett diplomáciatörténetén túl is.
Korábban
A szerző igyekszik a bel- és külpolitika analóg vizsgálatával alátámasztani megállapításait. A szöveg maga érthető, olvasmányos (Taylor gyakorlott újságíróként is működött), de meglehetősen általános. A könyvet nem kíséri jegyzetapparátus (leszámítva egy-két a szerző által betoldott magyarázónak szánt jegyzetet), így a kijelentések gyakorlatilag visszakövethetetlenek. A kötet végén található egy rövidebb bibliográfia, ám ez mennyisége mellett minőségileg is kétséges: a felsorolt tételek többsége német, osztrák és angol szakirodalom. Ami különösen szembetűnő és fájó, hogy Taylor egy magyar munkát sem hasznosított Szekfű Gyula A magyar állam életrajza című tanulmányának angol fordításán kívül. Mindez nagyban magyarázhatja az események interpretálásának egyoldalúságát.
Taylor ugyanis különösen markáns véleményt fogalmaz meg a kiegyezés megkötése és a magyar "nemzet" szerepével kapcsolatosan, és az utóbbinak 1867 utáni politikájával egy külön fejezetben is foglalkozik. A szerző "alaptétele" a nemzetek feletti dinasztikus állam és a nemzeti elv közötti antagonizmus feloldhatatlansága. Az osztrák, s különösen a magyar nemzetet elnyomóként ábrázolja, utóbbi nemességét - véleménye szerint - végig kiváltságainak őrzése vezette politikájában a 19. század folyamán, s ezért inkább kompromisszumot kötött a dinasztiával, semmint a "tömegek nacionalizmusának" (azaz a nemzetiségeknek) engedett volna. A kiegyezést és magát a dualizmust is egy ebbe a sorba illeszkedő politikai félmegoldásnak tartja, amelynek fő ütőere a magyar nacionalizmus volt.
Taylor határozott állásfoglalása végighúzódik a mű egészén, és a nézőpontok ütköztetése elmarad. A kötet egy "idegen" szerző elmélkedése a Monarchiáról, historiográfiai érdekesség, s ennyiben figyelmet érdemlő, de a Habsburg Birodalom történetének elmélyültebb, pontosabb vizsgálatára önmagában nem alkalmas. A munka ugyanis azt a benyomást kelti, mintha a koncepció dominálna és vezetné a témát a források és a tárgyilagosság helyett. A témafelvetés tág jellege pedig már önmagában is megkérdőjelezi, hogy mennyire adottak a keretek egy mélyebb elmélyülés lehetőségére.
A. J. P. Taylor: A Habsburg Monarchia 1809-1918. Ford.: Nagy György. Scolar Kiadó, Bp., 2003. 350 o. Ára: 2200 Ft
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával 10:35
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst tegnap
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető tegnap
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma tegnap
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit tegnap
- A maffia információi segítették a szövetségeseket a szicíliai partraszállásnál tegnap
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból 2024.05.02.
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához 2024.05.02.