Kisvárosi út a holokauszthoz

2007. április 13. 13:15

Hiánypótló munkával jelentkezett két fiatal történész, akik a L'Harmattan Kiadó gondozásában megjelent könyvükben a zsidótörvények hatását vizsgálták a kiskunhalasi zsidó közösség életén keresztül.

Zsidó közösség a vészkorszakban

Végső István és Simko Balázs 2000-ben, a Randolph L. Braham magyar származású New York-i professzor által irányított alapítvány ösztöndíjának elnyerésekor döntöttek a könyv megírása mellett. A kézirat 4-5 éve készült el, és a szerzők azóta további forrásgyűjtéssel gyarapították a tartalmat. A L'Harmattan Kiadó gondozásában megjelent, március óta kapható könyv mellékletekkel, életrajzi mutatóval, idegen, zsidó szavak magyarázatával segít az olvasásban.

A könyv elsőlegesen a vészkorszakra koncentrál, de rengeteg információ található benne a halasi zsidók letelepedésétől, asszimilációján át, 1945 utáni életükön keresztül a mai időszakig. A műből megtudhatjuk, hogy a kiskunhalasi zsidók már a 18. század végén megkezdhették tevékenységüket a városban, 19. század elején temetőjük, imaházuk, egyesületeik voltak, 1857-ben alakult meg a hitközségük. Az egyház ortodox jellegű , de a közösség asszimilált, neológ életet élt, és a halasi zsidók jól beépültek a kereskedelmi-, pénzügyi-, gazdasági-, kulturális- és sportéletbe.

A fel-felbukkanó antiszemitizmus nem zavarta meg a diaszpóra életét, bár a helyenként szélsőséges sajtó állandóan uszított ellenük. A zsidótörvények érzékenyen érintettek egyes családokat, de még nem tettek tönkre senkit, és 1941-ben is 742 izraelita lakott a településen. A férfiak egy jelentős részét behívták munkaszolgálatra, és a még helyben lakó közel 500 halasi zsidót 1944. május 22-én gettósították, június 17-én Szegedre a gyűjtőtáborba vitték, majd június végén deportálták. Nagy részük a strasshofi munkatáborba került, így szerencsére sokan túlélték a holokausztot. A vészkorszak halasi áldozatainak összlétszáma mintegy 264 fő volt.

A mű hiánypótló, mert ilyen részletességgel  még nem mutatták be a magyarországi zsidótörvények hatásait egyetlen régió, település vagy közösség életén keresztül sem. A könyvben számos interjú olvasható a túlélőkkel, akik nem csak az 1944-es eseményekről, hanem az az előtti és az utáni történésekről is nyíltan beszéltek. Az egyik fejezet például részletesen beszámol a kiskunhalasi vasútállomáson 1944. október 11-én történt tömegmészárlásról is, amely nemében példátlan volt a Horthy-kor Magyarországán; az összes többi ismert mészárlás a nyilas érában zajlott le.

Végső István - Simko Balázs: Zsidósors Kiskunhalason - Kisvárosi út a holokauszthoz. L'Harmattan, Budapest, 2007. 348 o.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. nyári száma