2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Újra látogatható lett Néró aranypalotája

2007. február 21. 11:45

A régészek jelenleg is nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy az I. században épült császári rezidenciát megvédjék a pusztulástól és a nedvességtől.

A látogatók megtekinthetik a palota felét, és sétálhatnak a földalatti szűk folyosókon. Felmászhatnak egy 13 méter magas állványzatra, hogy jobban szemügyre vehessék az épület freskókkal díszített mennyezetét, és a restaurátorok munkáját.

"Az emberek esélyt kapnak arra, hogy megismerhessék az épületet magát, és azt, milyen erőfeszítések történnek állagának megőrzésére. Az ilyen látogatások célja, hogy megmutassuk, milyen károkat okozhat például az időjárás, illetve, hogy miként próbáljuk megakadályozni a további pusztulást, és mi történik a restaurálási munka után" - mondta el Irene Pignatelli régész. A maximum 20 fős csoportok február 6-ától bolyonghatnak a korábban életveszélyessé vált épületben, és a vállalkozóknak sisakot kell viselniük a földalatti séta során.

A latinul Domus Aureának nevezett fényűző palotát egy i.sz. 64-ben Rómát elpusztító tűz után kezdték el építeni, és i.sz. 68-ban, a császár öngyilkosságának évében fejezték be. A mennyezetet egykor gyöngyök és elefántcsontok borították, e fényűzést Néró a római népre kivetett adókból engedhette meg magának. A márványt és a többi értékes anyagot Görögországból, Egyiptomból és Ázsia különböző részeiből hozták, a környező területek lakóit pedig a mintegy 83 hektár területen fekvő palota építésére kényszerítették.

Az épületet 18 évig tartó restaurálási munkák után nyitották meg 1999-ben, ám alig két évvel később rövid időre ismét bezárták, mert a mennyezet egy része beszakadt. 2005-ben ismét be kellett zárni, mert a heves esőzések miatt az épület egy része majdnem összedőlt. Az egyik legnagyobb problémát a páratartalom jelenti a palotában, amely télen 82%-ról 92%-ra ugrik. "Szinte úszni lehet benne"- mondja Pignatelli. A nedvesség miatt a falak megrepedeznek és foltosak lesznek, a freskókon pedig algák és gombák jelennek meg.

A restaurátorok igyekeznek megállítani a nedvesedést, azonban ezt csak fokozatosan végezhetik el. "A freskók számára ugyanis még rosszabb lenne, ha a környezet hirtelen teljesen szárazzá válna" - mondja Angelo Bottini, a régészetért felelős kormánybiztos. Bottini azt ígéri, hogy a restaurálási munkák folytatódnak, különösen a palota külső részén, ahonnan el kell távolítani a földet és a fagyökereket is.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár