II. világháborús tetteken vitázik Olaszország és Horvátország

Napolitano

Giorgio Napolitano olasz elnök a hét végén etnikai tisztogatásnak minősítette mintegy 15 ezer olasz lemészárlását a jugoszláv partizánok kezétől, 1943 és 1945 között. Azt mondta, hogy a tömeggyilkosságokat "vérszomjas gyűlölet- és örjöngéshullám, valamint szláv bekebelezési tervek motiválták". Válaszul Stjepan Mesic hivatala hétfőn nyilatkozatot adott ki, kifejezésre juttatva a horvát elnök "kellemetlen meglepetését" Napolitano kijelentéseinek tartalma és hangvétele miatt.

A nyilatkozat szerint "lehetetlen nem észrevenni a nyílt fajgyűlölet, a történelmi revizionizmus és politikai revansizmus elemeit ezekben a kijelentésekben, melyek nehezen illeszthetők a kétoldalú kapcsolatok javítása kinyilvánított szándékának keretei közé". Az olasz külügyminisztérium a horvát elnök nyilatkozatát elfogadhatatlannak minősítette, majd hétfőn bekérették a római horvát nagykövetet is.

Mesic

A tömeggyilkosságok miatt mintegy 150 ezer olasz menekült el az Olaszország által a háború idején megszállt Isztriából és Dalmáciából, - mely területek ma Horvátországhoz és Szlovéniához tartoznak - másokat pedig vagyonuktól megfosztva kiutasítottak. Az egykori eseményekről évtizedeken át nem beszéltek, két évvel ezelőtt azonban az olasz kormány megteremtette az "emlékezet napját" a tömeggyilkosságok emlékére. A volt kommunista Napolitano elnök szokatlanul éles szavai az idei megemlékezésen, szombaton hangzottak el.

Olasz illetékesek szerint az európai uniós tagságra pályázó Horvátországgal szemben a csatlakozási tárgyalásokon fel kell vetni az elkobzott olasz javak kárpótlásának kérdését.

(Múlt-kor/MTI)