A kulturális sokféleséget szeretnék oktatni a britek

Alan Johnson oktatásügyi miniszter elfogadta annak a jelentésnek az ajánlásait, amelyet azt követően készítettek, hogy 2005-ben négy angol iszlámista fiatal öngyilkos merénylete következtében 52 személy életét vesztette. A kormány azt reméli, hogy az ország 1,8 millió iszlámhívője körében megfékezheti a szélsőséges nézetek terjedését, ha a gyerekek az iskolában megtanulják megérteni és tiszteletben tartani a különböző kultúrákat.

"Anglia elkötelezett a szólásszabadság, a jogrend, a kölcsönös tolerancia és az egyenjogúság tiszteletben tartása mellett" - mondja Keith Ajegbo, a jelentés írója, aki korábban vezető tanárként dolgozott. Az angol-nigériai származású Ajegbo szerint a közösségi összetartozást azzal lehet erősíteni, ha a gyerekek megismerik az angol történelmet és kultúrtörténetet. "Fontos, hogy az iskolák a mai angol társadalom kialakulását befolyásoló témákkal foglalkozzanak, és a történelem segítségével megértessék ezeket a folyamatokat" - véli Ajegbo. Minden iskolának kapcsolatot kellene kialakítania más etnikai, kulturális, szociális és vallási összetételű iskolákkal, hogy a gyerekek találkozni tudjanak egymással, és együtt tudjanak működni.

Oktatási reformra készül a szigetország

Mik is legyenek a közös értékek - teszik fel a kérdést egyre többen az Egyesült Királyságban. Alan Johnson szerint a kalsszikus angol szerzők (Shakespeare, Dickens, stb.), a két világháború és az algebra érinthetetlenek a tananyagban, viszont minden mást érdemes átgondolni. Az új oktatási reform során az iskolák sokkal nagyobb rugalmasságot kapnak majd, így például nyugodtan sor kerülhet arra, hogy egyes helyeken mandarint és urdut tanítsanak a francia és a német nyelvek helyett. Lehetővé tennék, hogy a gyerekek saját tempójuk szerint tanuljanak, és nem erőltetnék a tananyag bebiflázását sem. Az identitás és különbözőség jegyében pedig újraértelmeznek számos kérdést, így a britek rabszolga-kereskedelemben játszott szerepét is. A konzervatívok azonban arra figyelmeztetnek, hogy az ország már így is tanárhiánnyal küzd, így nem túl életképes egy oktatási reformot ebben a helyzetben átvinni. Szerintük a legfontosabb egy idegen nyelv hosszantartó, biztos oktatása lenne. Az oktatási reform elemei áprilisra állnak össze, és ha elfogadják azokat, akkor szeptembertől léphetnek hatályba.

A szakértők szerint a 11-16 évesek számára 2002 óta kötelező állampolgári ismeretek tantárgyon belül új témát kellene bevezetni "Azonosság és különbözőség: élet az Egyesült Királyságban" címmel. Ebben olyan témákkal kellene foglalkozni, mint a bevándorlás, a Nagy-Britanniát alkotó országok, a brit nemzetközösség vagy az angol birodalom öröksége. Az órákon kritikai szemlélettel kell megközelíteni az etnikum, vallás, faj fogalmát.

"Nemzetünkbe más országok fiai is beletartoznak. Meg kell becsülnünk történelmünket, és azt, hogyan alakította ki a ma létező sokszínűséget, fel kell ismernünk, milyen szerepet játszottak sikereinkben a bevándorlók" - mondja Johnson. A miniszter szerint nem kell előírni, mit is jelent angolnak lenni. A diákoknak maguknak kell megvitatniuk és felfedezniük identitásukat. "Meg kell engedni nekik, hogy megbeszéljék, minek is érzik magukat - feketének és angolnak, ázsiainak és angolnak, skótnak és angolnak, a gyökereiktől függően."

A jelentés az Oldhamben lévő iskolákat hozza fel példaként, ahol a 2001-es faji lázongások óta sikeresen összebékítették a különböző etnikai hátterű és vallású fiatalokat. Trevor Phillips, a Faji Egyenlőség Bizottság elnöke azt fogalmazta meg, hogy Anglia egyszerűen "belesétált a szegregációba", mivel az ország egyre jobban szétválik faj és vallás alapján. "Ha ez tovább folytatódik, akkor Angliában különböző etnikai és vallási közösségek fognak egymás mellett vegetálni, akik különbözőségeik korlátain át nyugtalanul figyelik egymást" -véli Phillips.

A jelentés szerint a nemzeti identitás bizonytalansága a fehér gyerekeket is legalább annyira érinti, mint a kisebbségi környezetben élőket. Erre vonatkozóan egy példát is említenek: egy fehér tanuló, miután meghallotta, hogy osztálytársai Kongóból, Portugáliából, Trinidadról és Lengyelországból jöttek, egyszerűen azt felelte a neki szegezett kérdésnek, hogy ő bizony "sehonnan sem jött".

Ön mit gondol? Nálunk milyen alapvető értékeket kéne tanítani az iskolákban? Itt megírhatja nekünk!