Világörökség lehet a monostori erőd
2007. január 17. 09:30
Komárom és Révkomárom erődrendszerét a két ország közösen Világörökség címre terjeszti fel az UNESCO-hoz.
Korábban
`Ez a megállapodás bizonyítja, hogy Európában csak közösen lehetünk sikeresek a Duna két partján` - mondta az aláírás után Arató Gergely államtitkár. Szlovákiai kollégája, Augustín Jozef Lang kiemelte, közös érdek a Közép-Európában egyedülálló, épségben megmaradt erődrendszer megőrzése és elmondta, 2005-ben és 2006-ban állami forrásokból 5 millió koronát költöttek az épületekre.
Bastranák Tibor, Révkomárom elöljárója az aláírás előtti köszöntőjében szólt arról, hogy települése kezdetektől fogva a turizmus és város iránti érdeklődés felkeltésének lehetőségét látta a két város közös építészeti örökségében, ezért vásárolták meg négy évvel ezelőtt a szlovák védelmi minisztériumtól 40 millió koronáért az Öregvárat és az Újvárat.
A fejlesztés fő célja olyan turisztikai és kulturális központ létrehozása, amely nemcsak fontos történelmi emlékhely, hanem műemlékeivel, kiállításaival, rendezvényeivel, programjaival megismertet a terület históriájával, katonaéletével, hadi kultúrájával.
A komáromi erődrendszer kiépítése 1809-ben kezdődött és 1877-ig tartott, befejezése előtt 2 ezer kőműves és 10 ezer segédmunkás dolgozott a falakon. A Duna jobb partján építették fel a Monostori, az Igmándi és Csillag erődöt, azonban mire elkészült, a motorizált hadviselés és a légierő megjelenése elavulttá tette a hatalmas erődítményeket. A Monostori erődöt 1945-ig a királyi honvédség, majd 1991-ig az egykori szovjet haderő használta. Az épületkomplexum helyreállítása a szovjetek távozása után lőszer- és robbanóanyag-mentesítéssel kezdődött meg, a hasznosítását pedig 2000-től a közhasznú társaság végzi.
Magyarország 1985-ben csatlakozott a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló, 1972-ben született Világörökségi Egyezményhez. A magyar helyszínek közül jelenleg Budapest (a Duna-parti látkép, a budai várnegyed, az Andrássy út és történelmi környezete), Hollókő ófalu és táji környezete, az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai, a Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete, a Hortobágyi Nemzeti Park, a pécsi ókeresztény sírkamrák, a Fertő-tó/Neusiedlersee kultúrtáj és a Tokaji történelmi borvidék része a világörökségnek.
Közülük a Aggteleki cseppkőbarlang Szlovákiával, a Fertő-tó vidéke pedig Ausztriával közös jelöléssel került fel a az UNSECO világörökségi listájára.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2010
- Az igazi Trebitsch
- Magyarországi gyász Sztálinért: "Meghalt mélységes megrendelésre"
- Romkert: egy Vas megyei kastély kálváriája
- Két magyar motoros kalandjai a Föld körül
- A kannibál gróf kalandjai
- Március 15. vagy április 11.? Egy nemzeti ünnep viszontagságai
- Hidegre tett konfliktus: harc az Antarktiszért
- Hogyan vált a házastársi erőszak bűncselekménnyé?
- A heraldikai káposzta története Ambrus Lajos tolmácsolásában
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van tegnap
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban tegnap
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica tegnap
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa tegnap
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán tegnap
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban tegnap
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját tegnap