A hintapolitikus: 40 éve halt meg Kállay Miklós egykori miniszterelnök
2007. január 14. 14:30
Korábban
A sikertelen Kállay-kettős
Kállay saját és az ország lehetőségeihez mérten igyekezett ellenállni a németek követeléseinek, amelyek a `zsidókérdés` mielőbbi megoldását sürgették. Nemet mondott a sárga csillagra és a deportálásokra, a nyílt konfrontáció elkerülése érdekében viszont jóváhagyta, hogy az izraelita vallást visszaminősítsék bevettből elismertté. Egyéb rendelkezések kimondták, hogy a zsidó vallásúak nem szerezhetnek földingatlant, s hogy munkaszolgálatra kötelesek. S bár ezek a jogszabályok enyhébbek voltak a többi csatlós államban elfogadottaknál, folytatásai voltak az 1938-ban az I. zsidótörvénnyel megindult folyamatnak.
A Kállay-kormány |
A "Kállay-kettős", vagyis a hintapolitika nem teljesítette a várakozásokat: Hitler tudott arról, hogy a kormányfő és szűk társasága felvette a kapcsolatot az angolokkal, azt viszont egészen 1944 februárjáig nem sejtette, hogy erről Horthy Miklós is tudott. Nem sokkal azután, hogy ez nyilvánvalóvá vált számára, és hogy a kormányzó levélben követelte a magyar hadtestek Szovjetunióból való elengedését, Hitler zöld utat adott a Margaréta-tervnek, vagyis Magyarország megszállásának. Az 1944. március 19-én történtek meglepetésszerűen érték a politikai vezetést, bár már előzőleg tudtak a németek csapatösszevonásáról. A hintapolitika másik kudarca az volt, hogy a szövetségeseknek érdekükben állt abban a hitben tartani Kállayt, hogy lesz egy balkáni front, mert ezzel is lekötötték a németek figyelmét, miközben már zajlottak a normandiai partraszállás előkészületei.
A német megszállást követően Kállay a török nagykövetségre menekült, de azt a nyilasok követelésére 1944 novemberében kénytelen volt elhagyni. Letartóztatták és Sopronkőhidára, majd Mauthausenbe, később pedig Dachauba vitték, itt érte a világháború vége. 1945-öt követően nem akart visszatérni Magyarországra. Nyolc éven át Caprin, utána pedig haláláig az Egyesült Államokban élt, ahol aktívan bekapcsolódott az emigrációs mozgalmakba. Emlékiratait Magyarország miniszterelnöke voltam címmel írta meg. Hamvait 1993-ban hozták haza.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
hadtörténet
- Első világháborús karabélyok kerültek a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumba
- Lengyel és magyar tisztek hozták létre az amerikai lovasságot
- Az Itália fölötti uralomért vívták a nagyhatalmak a lovagkor utolsó csatáját
- Franciaország kimerítését célozta a verduni Ítélet-hadművelet
- Minden lépésért meg kellett küzdeniük az amerikaiaknak Ivo Dzsimán
- Két hónapnyi ostrom után adta meg magát a történelem első kapituláló német marsallja
- Léteztek-e a valóságban a legendák női harcosai?
- A semmibe vett gótokkal vívott háború vetítette előre Róma bukását
- Soha nem szolgált harcban a hadviselést forradalmasító Nautilus
- 14:20
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt 13:20
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek 11:20
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé 09:50
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend 09:05
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes tegnap
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner tegnap
- Első felesége halála után teljesedett ki igazán Rettegett Iván paranoijája tegnap