Meghal Alfred Nobel svéd kémikus és gyáros
2004. szeptember 13. 12:06
Stockholmban született 1833. október 21-én. Oroszországba építész apja, Immanuel Nobel vitte magával, aki az orosz kormány támogatásával kohókat alapított. Majd Párizsban kémiát tanult, azután négy évig az Amerikai Egyesült Államokban dolgozott. Később mint kémikus Szentpétervárott, apja üzemében tevékenykedett, főleg a robbanóanyagok fejlesztése és kutatása területén. Apja vállalatának csődbe jutása után visszatért Svédországba, ahol a Stockholm melletti Helenborgban folyékony robbanó gliceringyárat alapított. Feltalálta a robbanó higanyon alapuló gyutacsot, az indítógyújtást, amely a robbanóanyag energiájának teljes kihasználását tette lehetővé. Miután laboratóriuma 1864-ben a levegőbe repült, a svéd kormány megtiltotta robbanóanyagokat gyártó létesítmények építését. Ezután Nobel egy teherhajón végezte kísérleteit. Kifejlesztett egy robbanószert, amelyet dinamitnak (a görög dünamisz - erő szó nyomán) nevezett el, s amely rövidesen tömeges méretű gyártásra is alkalmassá vált. 1889-ben feltalálta a füstmentes puskaport is. Tipikusan gyakorlatias ember volt. Kutatásai mindig praktikus, azonnal felhasználható találmányokat eredményeztek. Alfred Nobel meggazdagodott, és a világhírű Dynamit Nobel AG üzemén kívül közel 100 gyárat alapított a világ mintegy húsz országában. Érdeklődése a természettudományokon kívül az irodalomra (verseket is írt), a művészetekre is kiterjedt. 1884-ben a Svéd Tudományos Akadémia tagjává választották, majd az uppsalai egyetem tanára lett. 1891-ben San Remóban telepedett le. 1895. november 27-i keltezésű végrendeletében hagyatékából jelentős összeget, 31 millió 250 ezer svéd koronát hagyott az általa létrehozott alapítvány javára, amely az alapító kívánságára az évi kamatokat öt egyenlő részben azoknak ítéli, akik a fizika, a kémia, a fiziológia (orvostudomány) terén a legfontosabb felfedezést tették, továbbá aki az irodalomban a legjobbat alkotta, illetve aki a legtöbbet tette a béke ügyéért. A Nobel-díjakat 1901 óta osztják ki.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
- Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
- Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
- Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
- Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
- Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
- Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban
- Az ideológiai viták mellett szórakozásra is szakított időt Capri szigetén Lenin 16:05
- Saját korában több összeesküvés-elmélet is keringett Napóleon haláláról 15:05
- Hiába okozott negyvenféle betegséget, a kor divathölgyei ragaszkodtak a fűzőhöz 09:50
- Magyar viseletet öltött Mária Terézia a Szent István-rend első adományozásakor 09:05
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben tegnap
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn tegnap
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában tegnap
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával tegnap