A 20. század tanúja - Czeslaw Milosz
2006. október 12. 11:45
26 évvel ezelőtt Czesław Miłosz a harmadik lengyelként kapta meg az irodalmi Nobel-díjat, Henryk Sienkiewicz (1905) és Władysław Stanisław Reymont (1924) után, illetve Wisława Szymborska (1996) előtt.
A világégéstől a Nobel-díjig
Miłosz 1911-ben született az akkor Oroszországhoz tartozó litvániai Szetejnieben. Mivel édesapja mérnök volt, beutazta a cári birodalmat, iskolába azonban már a független Lengyelországban kezdett járni. A vilnai (ma: vilniusi) Báthory István Egyetemen szerzett jogi diplomát (az intézményt a lengyel király és erdélyi fejedelem alapította 1579-ben, akadémiai rangra emelve az itt működő jezsuita kollégiumot). Itt mutatkozott be költőként, s csatlakozott a `Zagary` nevű, a katasztrofizmust (a közelgő világégést) hirdető irodalmi csoportosuláshoz. Dolgozott a lengyel rádió vilnai, majd varsói szerkesztőségében, eközben sokat írt, elsősorban baloldali lapokba.
Miłosz 1980-ban megkapta életművéért az irodalmi Nobel-díjat, amely kitárta előtte a hazája kapuit - hosszú évtizedek után hazalátogathatott, felfedezték munkásságát, művei pedig legálisan és illegálisan (szamizdatban) jelentek meg. Nevét azonban nem tűzték a szocialista rendszerrel szembenállók zászlajukra, s magát is alkalmatlannak tartotta ilyen néptribüni szerepre.
A nagy változásokat követően Miłosz még nagyobb elismerésekben részesült, tíz évvel ezelőtt pedig Krakkóban telepedett le. De még így is évekbe tellett, hogy Miloszban a lengyelországi olvasók ne a politikust, a látnokot vagy a tudóst lássák, hanem elsősorban a költőt. Paradox módon, Magyarországon is Miłosz inkább mint prózaíró ismert (magyarul is megjelent könyvei: "A rabul ejtett értelem", "Szülőhazám, Európa", "Az Ulro országa"), pedig ő magát inkább költőnek tartotta.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
27. Az első világháború és következményei
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Utazás a frontra, spanyolnátha, leleplezett viszony: mozgalmas év volt Franklin Roosevelt számára 1918
- A gránát még célt tévesztett, a lövések halálosan megsebesítették a főhercegi párt Szarajevóban
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- Az első világháború harcainak valóságos időkapszulája került elő az olasz Alpokban
- Románia hadba lépését késleltette, Olaszországét azonban már nem tudta megakadályozni a gorlicei áttörés
- Háború, spanyolnátha, leleplezett viszony – sok fordulatot hozott Franklin Roosevelt életébe az 1918-as év
- Bár ebben reménykedett, Fritz Haber vegyi fegyverei nem tudták eldönteni az I. világháborút
- Az I. világháborús francia sisakok nagyobb védelmet nyújtottak, mint a mai amerikaiak
- Sártenger, életveszély és felelősség – az első világháború futárai
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János tegnap
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd tegnap
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa tegnap
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán tegnap
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady tegnap
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk 2024.05.17.
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége 2024.05.17.
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona 2024.05.17.