Megsértett társadalom lázadt fel 1956-ban

Korábban

1956 a Múlt-koron

Az utolsó csepp

`Még mindig nem mondjuk ki azt, hogy nem csak a Rákosi-Gerő klikk volt az oka az 1956-os forradalomnak, hanem az, hogy 1948 és 1956 között megsértették a magyar társadalmat`. Nemcsak a párton belüli viták vezettek a forradalomhoz, hanem az is, hogy 1948 után egy kényszermodernizációs, a szovjet megszállás alatt kiépített proletárdiktatúra rendszerével a magyar társadalom nagy részét érdekeiben és érzelmeiben megsértették - fogalmazott az akadémikus, történész A forradalom vidéken címmel rendezett tanácskozáson tartott előadásában.

Megbántották a mezőgazdálkodó társadalom tagjait az úgynevezett kulákozással; az ipari középréteget, amelyik üzemeltette az elosztást; a régi középosztályt, amelyik 1945 után szívesen működött volna együtt akár az új hatalommal; valamint a szakmunkásokat azzal, hogy `munkás-arisztokratáknak` tekintették őket - magyarázta Glatz.

Még mindig azt hisszük, hogy csak a Rákosi-Gerő klikkhez tartozó kommunisták voltak azok, akik az ország népét megsértették. Még mindig nem mondjuk meg, hogy mindazok, akik 1949-től vezető szerepet játszottak a proletárdiktatúrában - a pártközpont tisztviselői, az önkormányzati vezetők, a rádió és a Szabad Nép újságírói - részesei voltak annak a kommunista diktatúrának, amelyet 1956-ban a magyar nép le akart vetkőzni - hangoztatta Glatz Ferenc, majd hozzátette: `felelősségük a diktatúra üzemeltetésében megáll`.

Az intézetvezető kifejtette, azért lett a néhány városra, és elsősorban egyetemi központokra korlátozódó mozgalomból országos mozgalom, mert `nem tudjuk soha sem a történelemben, mikor cseppen a pohárba az utolsó csepp`. Az egynapos konferenciát az MTA Történettudományi Intézete, az ELTE Történeti Intézete és a Magyar Országos Levéltár rendezte.

(Múlt-kor/MTI)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban