Az 1848-as szimbólumokat vette át az 1956-os forradalom
2006. szeptember 11. 15:00
A Fővárosi Képtár-Kiscelli Múzeum és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára közös kiállítása pénteken nyílt meg a Kiscelli Múzeum Oratóriumában.
Korábban
1956 őszének forradalmi napjaiban - sőt még utána is hónapokon keresztül - intenzív és számos formában megjelenő demonstratív szimbólumként használták a kortársak a Kossuth-címert - áll a kiállítás meghívójában. Elevenen megmaradt a történelmi közgondolkodásban, hogy az október 23-a körüli napokban fogalmazott követelések esetenként szinte szövegszerűen rímeltek a bő évszázaddal korábbi `mit kíván a magyar nemzet?!` pontjaira. Kikopni látszik viszont az emlékezetből - s eddig a historikusi feltárások is alig tematizálták -, hogy milyen sokféle formaváltozatban alkalmazták újra 1956 őszétől 1957 tavaszáig az 1848-49-es forradalom és szabadságharcból öröklött szimbolikai hagyatékot.
Az ún. lyukas zászlóhoz képest több ezerszeres gyakorisággal találkozhattak a kortársak a Kossuth-címerrel ebben az időszakban, s nemcsak október 23-án, amikor - egy kortársi feljegyzés szerint - a nemzeti trikolor zászlóerdeje alatt vonultak. A Kossuth-címer jelent meg a fővároson kívül is szabaddá lett vidéki újságok fejlécén Szabolcstól Zaláig, többnyire olyan évszázados versidézetekkel körítve, mint `hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar`, illetve `rabok legyünk vagy szabadok`, stb.
November 4-e után sem szűnt meg, csupán kuszábbá vált az addigi címerhasználat. Kádár restaurációs kormánya ("nemzeti jellegét" kívánva mutatni) maga is használta ugyanezen szimbólumot, miközben a Kossuth-címer még hónapokon át - a megtorlás gépezetének beindulása közepette is - az ellenállást fejezte ki. Házilag - kézírással vagy ún. játéknyomda betűiből - készített röplapokon, tizenéves diákok naplóiban tartósan visszatérő szimbólum maradt a hol formásabb, hol meg sutább rajzolatú Kossuth-címer. Egészen 1957 márciusáig, a MUK (Márciusban Újra Kezdjük) napjaiig. Ez utóbbiban az volt a "történelem csele", hogy a korabeli közérzületet kifejező dokumentumok mellett - erre rászervezett állambiztonsági kombinációs játék részeként -, többször találkozhatott a kortárs a rendszert restaurálók "kincstári" MUK propaganda-anyagaival is.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc szimbólumainak funkcionális alkalmazása magától értetődően szervesíti 1956 októberét a magyar patrióta hagyományok panteonjába.
A kiállítás megtekinthető: 2006. október 8-ig, hétfő kivételével 10-18 óráig.
A kiállítás helye: Kiscelli Múzeum Oratóriuma, Budapest, III. ker. Kiscelli u. 108.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2017
- Páratlan párok – megjelent a Múlt-kor nyári száma
- Kirakatházasság 1932-ből
- Róma mindenható matrónája
- Amerikai mámor Magyarországon
- Egy zárdából megszöktetett, boldoggá avatott Árpád-házi hercegnő
- Záray Márta és Vámosi János
- Paraguay tirannoszaurusza
- Az evezősök, művészek és bohémek gondtalan reggelije
- A tudomány és a sport kastélya Tordason
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása tegnap
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot tegnap
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére tegnap
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány tegnap
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája tegnap
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán tegnap
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön tegnap
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után tegnap