Új eredmények az egyiptomi gyarmatosításról
2006. június 1. 11:30
Egyiptom időszámításunk előtt 1500 körül terjesztette ki fennhatóságát déli szomszédja, az ókori Núbia területére és vonta ellenőrzése alá a kereskedelmi útvonalakat. Napjainkig úgy tűnt, hogy az egyiptomiak teljes uralmat gyakoroltak a helyi lakosok felett. Az Anthropology folyóiratban közölt új kutatási eredmények szerint azonban az őslakosok és a hódítók közösen igazgatták ezt a kiterjedt régiót.
Erre a megállapításra a Tombos-ban feltárt temetkezéseket vizsgálva jutottak a kutatók. A Nílus 3. kataraktájánál (zuhatag), a mai Szudánban található, stratégiai fontosságú település temetőjét Michele R. Buzon, az Albertai Egyetem munkatársa elemezte. Arra a kérdésre kereste a választ, hogy a sírok a megszálló egyiptomiak maradványait rejtették-e magukban, vagy a núbiaiak átvették-e az őket legyőzők halotti szokásait. Núbia, amely Asszuántól délre, a Kék- és a Fehér-Nílus találkozási pontjáig terjed, évezredeken keresztül intenzív kulturális és politikai kapcsolatban állt Egyiptommal. A folyamatosan meghódított terület kincsei - az arany, a drágakő és az elefántcsont - a fáraók és udvartartásuk fényűzését szolgálták.
Tombos már évek óta a régészek érdeklődésének homlokterében áll, és a mostani feltárások is megfelelnek a várakozásoknak. A koponyák formája, az elhantolt testek helyzete, a sírok felépítése és a tárgymellékletek érdekes jelenségről árulkodnak. A birodalom hivatalos temetkezésére jellemző sírokat, amelyeket megkülönböztető jellel láttak el, a megszálló egyiptomiak és a helyi núbiaiak egyaránt használták.
A földbe helyezés módjában azonban különbségek figyelhetők meg: míg az előbbiek közül elhunytak a hátukra fektetve, kis méretű vagy piramis alakú sírban nyugodtak, addig az őslakosok magzati pózban, állatbőrön feküdtek.
A temetkezési szokások keveredése alapján feltételezhető, hogy a núbiaiak és az egyiptomiak között sokkal szorosabb volt a kapcsolat, mint azt a kutatás korábban gondolta. A korszakban minden bizonnyal az adminisztrációs feladatokat is felosztották egymás között, a meghódítottak közül számosan az igazgatás felelősségéből is kivették a részüket. A további kutatások eredményei rávilágíthatnak az egyiptomi gyarmatosítás sajátosságaira, és az elfoglalt terület mindennapi életére.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2017
- Nők a fronton – megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- Hét híres ember, aki nyomtalanul eltűnt
- Szinyei Merse Pál: Majális
- Szacsal, Nopcsa-kastély
- Önkéntes munkaszolgálat Magyarországon 1935–1944
- A Közel-Kelet amazonjai
- Cornelia, a Gracchusok anyja
- Az első magyar értelmi fogyatékosokat nevelő intézet története
- Trujillo, a Dominikai Köztársaság diktátora
- Énekléssel és olvasással oldotta fel gyermekkori traumáit Őze Lajos 15:05
- Az őslakosok iránti meg nem értés okozta Magellán vesztét 12:20
- Már temetésén követelték II. János Pál szentté avatását a hívek 10:35
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van tegnap
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban tegnap
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica tegnap
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa tegnap