Elhervadt a kínai száz virág 56 után
2006. május 19. 18:45
Feloldotta a kínai külügyminisztérium az 1956 és 1960 között keletkezett diplomáciai iratok egy részének titkosságát. A szakértők választ remélnek arra is, miként reagált Peking az 1956-os magyar forradalomra - számolt be róla a Magyar Hírlap.
Ami az akkori hivatalos kínai álláspontot illeti, afelől semmi kétség. A Zsenmin Zsipao című pártlap 1956. november 5-én szerkesztőségi cikkben közölte: `Ünnepeljük a magyar nép Nagy Győzelmét. Örömteli hír érkezett: a magyar nép (...) a szovjet fegyveres erők támogatásával megbuktatta a reakciós Nagy-kormányt, amely elárulta a magyar népet és a magyar nemzetet.` Magyarország pekingi nagykövetségének egyelőre nincs tudomása arról, hogy a magyar tudósok közül valaki is ki akarná kérni a kutatható dokumentumokat, de még nagyon friss a hír, az esetleges érdeklődők jelentkezése későbbre várható - mondta Mészáros Sándor nagykövet az MTI-nek.
A Kínai Kommunista Párt lapja, a Zsenmin Zsipao angol nyelvű internetes oldalán beszámolt arról, hogy a dokumentumok - diplomáciai utasítások, jelentések, beszélgetések szövegei, továbbá távirati jegyzékváltások, feljegyzések - a külügyminisztérium levéltári olvasótermében számítógépen hozzáférhetők.
A kutatók megvizsgálhatják, milyen magatartást tanúsított Kína az 1956-os lengyelországi és magyarországi események után. A Szovjetunióval való szakításig, 1960-ig Kína politikája semmiben sem különbözött a szovjet politikától. Mao Ce-tung 1956 elején hirdette meg a `virágozzék száz virág` politikáját, hogy kiengedje a gőzt: a Szovjetunió Kommunista Párjának 20. kongresszusa után vagyunk. Az 1956-os magyar forradalom után azonban Mao elnök oly mértékű és heves kritikai megjegyzésekkel kényszerült szembesülni Kínában, hogy beindította a revizionizmus elleni harcot, és a száz virág politika helyett utasítást adott a `mérges gyomok irtására`. Mao Ce-tung egyebek között ezért gyűlölte engesztelhetetlenül Joszip Broz Titót és Nagy Imrét.
Az anyagok feloldása azonban nem teljes körű: a korszak titkos anyagainak negyven százaléka továbbra is zárolt marad. A hivatalos kínai lap szerint a pekingi külügyminisztérium hamarosan az 1961 és 1965 közötti diplomáciai okmányok titkosságát is feloldja.
A teljes cikk a Magyar Hírlapban
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


zsidóság
- Az életmentő svájci konzul: Carl Lutz
- Rendkívüli lelet: mikvét találtak Ostia Anticában
- Herzl Tivadar a modern cionizmus megalapítója
- Esztergom kevésbé ismert arcát fedezhetjük fel Aguera Zoltán könyvének segítségével
- A holokauszt áldozataira emlékezünk a mai napon
- Túlzsúfolt lakások, éhezés és vég nélküli razziák – a budapesti gettó borzalmai
- Mások életéért adta sajátját Salkaházi Sára
- A buják betegségének tartották és üldözték a leprásokat a középkorban
- Hány aranyvonatot indítottak a németek 1945-ben Magyarországról?
- Az istenek zenéje visszhangzik az ókori Szelinoszban tegnap
- A Lavau-i herceg sírja: a kelta főméltóság utolsó nyomai tegnap
- Batthyány Gyula koncepciós pere tegnap
- Európai típusú őskori eszközöket találtak Kínában tegnap
- Kultúrák metszéspontjában – Spanyolország mesés mór öröksége tegnap
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya tegnap
- Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő tegnap
- A Selyemút „Vörös Hercegnője” tegnap