55 éve annektálta Kína Tibetet

A Kínát uraló Mandzsu-dinasztia 1724-ben szerzett protektorátust Tibet felett. 1903-ban a britek nyomultak be és kereskedelmi szerződést erőltettek az országra. A kínai forradalom, a Mandzsu-dinasztia bukása után 1912-ben Tibet függetlenné vált, azonban a terület valójában brit befolyás alá került. 1949-ben megalakult a Kínai Népköztársaság és azonnal célul tűzte ki Tibet `felszabadítását`.

40 éve kezdődött a kínai kulturális forradalom

A kínaiak 1949 végén hatoltak be Tibetbe, s 1951 elejére elfoglalták. A 8000 fős tibeti hadsereg nem volt képes ellenállásra. A 15 évesen, 1950. november 17-én trónra lépett dalai láma hiába küldött megbízottakat Kínába, az Egyesült Államokba és Nagy-Britanniába. Miután az ENSZ sem válaszolt 1950. decemberi üzenetére - melyben vizsgálóbizottság felállítását kérte - Tenzin Gyaco láma Szikkimbe menekült. Bár az 1951-es megállapodás kimondta, hogy a fennálló tibeti rendhez Kína nem nyúl, Peking megkezdte Tibet modernizálását - és elkínaiasítását. "A világ tetején" a kínaiak felállították az egyedüli hatalmat gyakorló pártapparátusokat. 1951. augusztus 17-én Tendzin Gyaco visszatért Lhászába és elismerte a 17 pontot, amelyek a szabad vallásgyakorlást is lehetővé tették. A kínaiak belső autonómiát adtak Tibetnek, a dalai és a pancsen lámát formálisan a helyükön hagyták, de egyre erőszakosabban "modernizáltak", katonai támaszpontokat, utakat építettek.

55 éves a Kínai Népköztársaság

Mivel a "reformok" az adók emelését, a földek elkobzását, a szerzetesek kényszermunkára hajtását is jelentették, 1956-ban megkezdődött az ellenállás, amely 1959. március 10-én felkelést robbantott ki Lhászában a kínai és kommunista uralom ellen. A harc egész Tibetre kiterjedt, de a felkelők csak napokig tarthatták magukat a túlerővel szemben. A felkelés során 200 ezer ember halt meg, s az uralkodó másodszor is menekülni kényszerült. Tendzin Gyaco száműzetése ma is tart.

(Múlt-kor/MTI)