Régi pompájában tündököl a pesti Kálvária

2006. április 17. 17:00

Húsvétvasárnap Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke vágta át a nemzeti színű szalagot az újjászületett pesti Kálvária előtt, ezzel megnyílt a nagyközönség előtt is a 250 éves barokk műemlék.

A műemlék Kálvária teljes rekonstrukcióját 2002-ben kezdeményezte a Budapesti Városvédő Egyesület és alapítványt hozott létre az ügy támogatóinak összefogására. Buza Péter, az alapítvány egyik kurátora az MTI-nek elmondta, hogy a felújításra - amelyet Albert Tamás tervezett - 100 millió forintot költöttek és a Kálvária a hozzá tartozó kertrésszel együtt ezentúl a szakrális művészetek bemutatótere lesz. A képzőművészet, a zene és az irodalom (iskoladrámák, passiójátékok) kap itt évről évre országos színpadot.

Pest-Buda első kálváriáját az 1740-es években a józsefvárosi Kálvária téren adományokból építették föl és Mayerhoffer András, a híres barokk mester alkotása. A páratlan műemlék 1893-ban Stróbl Alajos szobrászművész kezdeményezésére és vezetésével került át kövenként a szobrászati mesteriskolába, az Epreskertbe, amely eperfa ligetéről kapta a nevét, és ahol 1882-től a különböző képzőművészeti ágak mesteriskolái működtek.

A festőiskola első mestere Benczúr Gyula volt, később pedig Lotz Károly. Az Epreskertben dolgozott többek között Zala György szobrász és Schikedanz Albert, a millenniumi emlékmű építészeti tervezője. Az 1920-as években ott volt festőnövendék a később Franciaországban világhírűvé vált Trauner Sándor, akit mindenki csak Traunak nevezett, és aki olyan rendezők filmjeihez készített díszletterveket, mint Marcel Carne, Orson Welles, Billy Wilder és John Huston. Munkáját Oscar-, és Cesar-díjjal is elismerték.

A felújított, barokk stílusú építmény a kertben, az egyetem műtermei közötti kis dombocskán áll. A Kálvária-hegyet, Jézus kereszthalálának helyét építészeti eszközökkel idézi fel. A magot alkotó, kör alaprajzú kápolnát, amely fölé kupolaboltozat borul, kilenc szakaszból álló árkádsor veszi körül. A felette lévő, fonatos mellvédű teraszra ívelt karú lépcsőrendszer vezet.

Az ünnepélyes avatón Bozóki András kulturális miniszter arra mutatott rá, hogy az épített és a szellemi örökség szorosan összefügg egymással, a szellemi örökségre is vigyázni kell, mert az épített örökség közvetíti az adott kor szellemét. A miniszter azt kívánta, hogy az Epreskerti Kálvária legyen a béke és a nyugalom szigete, és köszönetet mondott a helyreállításért.

Forrás: kultura.hu
Varga Kálmán, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke a többi között arról beszélt, hogy a XIX. századvég nagy építkezései idején eltüntették a középkori Pestet, de a salzburgi születésű Mayerhoffer András kálváriája megmaradt. Az elnök örömének adott hangot, hogy húsvét vasárnapra föltámadt az Epreskerti Kálvária, szinte minden kövét újrafaragták, és azt kérte, hogy vigyázzon rá mindenki.

Schiffer János budapesti főpolgármester-helyettes az MTI-nek elmondta, hogy a főváros több mint öt millió forinttal járult hozzá a fölújításhoz. Buza Péter, a restauráló alapítvány kuratóriumának tagja az MTI-vel közölte, hogy mintegy 100 millió forintba került a kálvária és az alatta levő kápolna teljes rekonstrukciója, amely három év alatt készült el. A húsvétvasárnapi avatási ceremónia végén emléklapot írtak alá a védnökök és a kurátorok, valamint a résztvevő közönség. Az emléklapokat egy-egy fémhengerbe tették, és a két hengert a kálvária zárókövébe helyezték.

(Múlt-kor/MTI)

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma