Meghal Obersovszky Gyula
2004. szeptember 13. 12:06
Pécsen született 1927. január 1-jén. 1949-ben Színművészeti Főiskolát végzett. A Szabó Dezső, majd a Horváth Árpád Színészkollégium alapító tagja, a Dongó című lap szerkesztője volt, majd a Dongó Színpad egyik létrehozója. 1954-55-ben az újságíró szövetség kulturális szakosztályának vezetőségi tagja, de 1955-ben elbocsátották, ezután a Népművelési Intézet megbízásából művészeti tanfolyamokat vezetett. 1956. október 24. megalapította az Igazság című lapot, a forradalom leverése után pedig a szamizdat ősének tekintett Élünk című illegális lapot. Ezért 1957-ben halálra ítélték, de a gyors nemzetközi tiltakozás megmentette az életét. 1963-ban közkegyelemmel szabadult, de 1988-ig jogfosztottként élt. 1967-89 között a Sportfogadás című lap szerkesztője volt. Lírai írásai Oby Gyula álnéven jelentek meg. 1989-től újból publikálhatott. 1990-től az újrainduló Igazság, majd az Élünk főszerkesztője. 1991-től Vagyok címmel egyszemélyes folyóiratot írt, szerkesztett és kiadott. A Történelmi Igazságtétel Bizottság alapító tagja, az Igazság Baráti Társaság alapító elnöke volt. 1994-ben Nagy Imre Emlékplakettet, 1996-ban Aranytollat, 1999-ben Petőfi Sándor Sajtószabadság-díjat, 2001-ben Táncsics Mihály-díjat kapott (ezt már nem tudta átvenni). Főbb művei: Ha lennél (versek), Karácsony, Dáliák, Zenés örökkévalóság, Nyár (drámák), Piros levelek, Piros egér, Piros madár (regény), Egy mondat a tengerről (esszé), Fekete levelek (regény), Tóth Ilona, a magyar Jeanne d'Arc, Piros novellák. 2001-ben a Művészetbarátok Egyesülete Obersovszky-emlékbizottságot hozott létre az újságíró szellemi hagyatékának ápolására, és emlékplakettet alapított munkásságának népszerűsítésére. 2002. október 23-án egykori lakhelyén, Őrbottyánban emlékszobát rendeztek be tiszteletére.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nőtörténet
- Sokáig férjéével is vetekedett Jackie Kennedy népszerűsége
- Boleyn Anna sem tudott fiút adni a királynak, és ez pecsételte meg sorsát
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről
- Első nőként mászta meg a legmagasabb csúcsokat Tabei Dzsunko
- Elutasította a kitüntetéseket a modern betegellátás úttörője, Florence Nightingale
- Mindvégig a trónra készítette fel gyermekét Zita királyné
- Érvénytelen házasságok és törvénytelen gyermekek tarkították Anglia történelmét
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
- Székesfehérvár lesz a Múzeumok éjszakájának kiemelt helyszíne 13:20
- Megtalálták Francis Bacon kilenc éve ellopott festményét 11:20
- Néhány állatfajt a kihalás fenyegetett a tömeges mumifikálás miatt az ókori Egyiptomban 09:05
- Nagycsütörtökön mondta el utolsó miséjét Győr püspöke, Apor Vilmos tegnap
- Trágyadomb mentette meg a haláltól az ablakon kidobott prágai hivatalnokokat tegnap
- Törőcsik Mari nercbundája is kalapács alá kerül a Fábián Juli Emlékalapítvány által szervezett árverésen tegnap
- A 19. század hangulatát idézi az újonnan nyílt múzeumposta Hollókőn tegnap
- A török nyomdászatot megalapozó diplomatáról rendeztek konferenciát Ankarában tegnap