A nagy pestisjárvány okozhatta a kis jégkorszakot
2006. március 3. 12:45
Az Utrechti Egyetem kutatói szerint közvetve a nagy pestisjárvány okolható a kis jégkorszakért. Az erdők ugyanis ekkor visszahódították a megművelt területeket, amitől csökkent az üvegházhatás.
Korábban
Az 1347-es nagy pestisjárvány okozta a középkori `kis jégkorszakot` Európában - állítják holland tudósok. A középkori klímaoptimum, vagyis helyenként a jelenkori felmelegedésnél is enyhébb klíma a VIII. század végétől tartott, amelynek a XIV. században beköszöntő háromszáz éves kis jégkorszak vetett véget. A lehűlés hátterében hol a napfolttevékenységet, hol pedig az óceáni áramlatok megváltozását sejtik a kutatók.
A legújabb elmélet az Utrechti Egyetem kutatóinak nevéhez fűződik. Dr. Thomas van Hoof kollégáival Hollandia délkeleti részéről származó tófenéki üledékből nyert pollen- és levélmaradványokat tanulmányozott, majd a gabonafélék és a fák pollenjének mennyiségi elemzése alapján kiszámította, hogy mely korszakokra esett a mezőgazdasági termelés virágkora és mélypontja. (A részleteket lásd: Coupling between atmospheric CO2 and temperature during the onset of the Little Ice Age)
A kutatók számításai szerint az 1200-as években robbanásszerű fejlődésnek indult a mezőgazdaság, amely kiterjedt erdőirtással párosult. E folyamat eredményeként a légkörben megszaporodott a szén-dioxid - amelyben napjainkban a globális felmelegedés okát látják-, s a kontinensen enyhe éghajlat uralkodott.
Az 1347-es pestisjárványnak azonban Európa lakosságának egyharmada áldozatul esett, így csökkent a mezőgazdasággal foglalkozók száma és zsugorodott a művelt földek területe. A parlagon maradt területeket lassacskán visszahódította az erdő, és a fák "elfogyasztották" a széndioxid jelentős részét. Ezzel a kontinensen kezdetét vette a "kis jégkorszak", amely háromszáz éven át tartott, míg az európai lakosság létszáma és mezőgazdasági termelése "vissza nem állt" az 1347 előtti szintre.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József tegnap
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához tegnap
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával tegnap
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban 2024.04.30.