Újabb ősi koponyát találtak Dmaniziben

2006. január 4. 10:00 Simon Tamás

A grúziai Dmanizi kincsesbánya a paleoantropológusok számára: az ásatásokon már több alkalommal 1,8 millió éves megkövesedett emberi maradványokat találtak.

A napokban került elő az ötödik koponya, amelyről David Lordkipanidze, az ásatás vezetője, a grúz nemzeti múzeum igazgatója egyelőre csak annyit árult el, hogy `gyönyörűen konzervált és megvan minden foga`. A negyedik fogatlan volt, és a kutatók az emberi szolidaritás ősi példájának tekintik, mivel a fogatlan ember a nyers hús fogyasztásának korszakában csak úgy táplálkozhatott, ha társai előre megrágták neki a húst - írta az El País című spanyol napilap.

Az eddig talált koponyák
A koponyák igen korai Homo bélyegeket mutatnak, amelyek még nem a "klasszikus" Homo erectus jellemzői. Felmerült a lehetőség, hogy az eddig csak maroknyi tudós által javasolt Homo ergaster nevű faj példányairól van szó, ez azonban legalábbis vitatott. (Néhányan a Homo ergastert tekintik a Homo erectus korai afrikai változatának.) A mostani leletek mindenesetre nagyon hasonlítanak az Afrikában akkor élt emberfélék maradványaira.

A leletek megerősítik azt az - egyelőre vitatott - elgondolást, mely szerint a Homo nemzetség képviselői már igen korán - 1,8-1,7 millió éve - elhagyták Afrikát, röviddel a nagyobb testméret és agytérfogat megjelenése után, de még a fejlettebb kőeszközök megjelenése előtt. E nézettel azonban egyelőre nem sokan értenek egyet. A "klasszikus" forgatókönyv szerint a Homo erectus csak jóval később, már sokkal tökéletesebb kőszerszámokkal (acheule-i kultúra) felfegyverkezve merészkedett ki a fekete kontinensről, hogy új élettereket és erőforrásokat hódítson meg.

A grúziai leletek aláásni látszanak a technikailag fejlett homók elterjedésének történetét. A koponyák mellett talált több mint 1000 darab kőszerszám sokkal inkább a kevésbé fejlett oldowan-kultúra kavicshasogató megoldásaira emlékeztet.

Maga a lelőhely is sokkal régebbi, mint bármely eddig ismert acheule-i kőszerszám. A koponyákat tartalmazó rétegek alatti bazalt az izotópos abszolút kormeghatározási módszerrel 1,77 millió évesnek bizonyult. Az üledékkel kitöltött üregek, amelyekben a leleteket találták, egy kicsit már problémásabbak: a paleomágneses vizsgálatok alapján koruk 1,77 millió évtől valamivel több mint 1 millió évig terjedhet. A koponyákkal együtt előkerült állati maradványok azonban megint csak a magasabb kor mellett szólnak: több mint 1,7 millió éve élt rágcsálók maradványai kerültek elő (az európai fosszilis fauna kormeghatározási szerepe már eléggé megbízható).

A vita tehát valószínűleg tovább folytatódik: mikor hagyták el az első emberfélék Afrikát? Akármikor is történt ez, nem tőlük származik a mai eurázsiai népesség. Szinte minden kutató egyetért abban, hogy a Homo sapiens (a modern ember) kb. 200 ezer éve fejlődött ki Afrikában, s kb. 100 ezer éve kezdett kirajzani a fekete kontinensről, fokozatosan lecserélve a "bennszülött" formákat.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. nyári száma