Meghal Heinrich Schliemann, Trója felfedezője

2004. szeptember 13. 12:06

Kezdetben kereskedelmi pályán tevékenykedett, fűszeressegéd, majd könyvelő volt. Több klasszikus és élő nyelvet elsajátított. 1846 után Szentpétervárott vállalatot alapított, és a krími háború idején jelentős vagyont szerzett. Párizsban régészetet tanult, majd beutazta Európát, Szíriát, Indiát, Kínát és Japánt. 1863-ban mint műkedvelő régész kezdte el világhírűvé vált ásatásait. A fejébe vette, hogy megtalálja a homéroszi eposzok Trójáját, holott addig a létezésében is kételkedtek. Ő azonban hitt a homéroszi szövegnek, sőt annak útmutatásai alapján kezdett ásni, és 1873-ban megtalálta Tróját, Priamosz palotáját és felbecsülhetetlen aranykincseit. Ezután Mükéné keresésére indult, s 1876-ban megtalálta Atreusz, Kasszandra és Agamemnón sírját. Ezek, majd későbbi ásatásainak leletei döntően átalakították a homéroszi görögökről és az ősmediterrán kultúráról alkotott addigi tudományos nézeteket. Alig 20 éves működése alatt szenzációs eredményeket ért el, s bár a komoly tudós urak `pimasz sarlatánnak` és `hazug tökfejnek`, továbbá `bolondokházába való őrültnek` titulálták, ő lelkes munkájával, `kővel és arannyal igazolta Homéroszt`. Az aranykincseket Berlinben állították ki, majd a II. világháború végén hadizsákmányként a Szovjetunióba kerültek, bár a világ erről csak 1996-ban szerzett tudomást. Azóta vita folyik a kincsek tulajdonjogáról. Emlékiratai Életem, kalandjaim címmel 1863-ban jelentek megy magyarul.