Piramist rejthet egy boszniai domb

A 45 éves bosnyák régész, Semir Osmanagic az elmúlt 15 évben Latin-Amerika piramisait kutatta, így hazatérve meglepődve fedezte fel, hogy szülőföldjén is található egy hasonló építmény. A különös alakú dombról először idén áprilisban hallott Senad Hodovictól, a bronzkori és középkori leletekben gazdag Visoko helyi történeti múzeumának igazgatójától. Hodovic ekkor azt javasolta, hogy a régész nézze meg a Szarajevótól 30 kilométerre fekvő Visoko melletti 646 méter magas, piramis alakú Visocica hegyet.

A hegy - a helyszíni bejárás után - a régészt Latin-Amerikában látott, egy ottani völgy bejáratát őrző alacsonyabb piramisokra emlékeztette. A nemzeti emlékműnek számító hegyre vonatkozó kutatási engedély megszerzése után a nyár folyamán az első fúrásokat hat ponton végezték el. A kutatásban résztvevő geológus, Nadja Nukic elmondása szerint ekkor olyan nyomokat találtak, melyek a hegy emberkéz általi elkészítésére utalnak. Nukic ezen kívül a domb oldalában szimmetrikus bemélyedéseket is talált, melynek alapján Osmaganic azt gondolja, hogy azok lépcsőkként szolgálhattak a piramison.

"Már kiástuk a valószínűleg a piramist fedő kőlapokat" - mondta Osmaganic a Reutersnek. "Találtunk egy kikövezett bejárati rámpát, és föld alatti alagutakat is. Nem kell szakértőnek lenni ahhoz, hogy megmondjuk mit is jelenthet ez." Az ásatásokat a régész egyelőre saját zsebből finanszírozza, így a tél november eleji beálltáig csak kisebb ásatások folytak, míg azóta a piramis már megtalált bejáratára koncentrálnak.

Osmaganic persze saját teóriával is szolgált a piramis felépítésére: szerinte a Balkán-félsziget őslakos illírjei építették, akik a régész szerint jóval fejlettebbek voltak annál, ami sokan gondolnak róluk. A szakértő elmélete szerint "a hegy már eleve ott állt. Az ősi civilizáció csak megformálta, majd befedte egy kezdetleges réteggel - és így máris kaptak egy piramist."

A régész azonban egyelőre részben szkeptikus, hiszen szerinte a bizonyítékoknak hitelesnek, és tökéletesen megkérdőjelezhetetlennek kell lenniük ahhoz, hogy minden kétséget kizáróan piramisnak nyilvánítsák az építményt. "Nem mintha nem hinnék egy itteni piramisban. Ezt a dombot ugyanis a helyiek mindig Piramisnak hívták, ám most be kell bizonyítanunk, hogy ez nem csak az alakja miatt volt így."

Az antropológusok szerint a Visoko völgy a szervezett társadalmak helyi történetéből nagyjából 7000 évre visszamenőleg szolgál leletanyaggal. A város a középkor során Bosznia fővárosa volt, és a korábban a helyszínen dolgozó német régészek 24000 neolitikus tárgyat tártak fel a földfelszín alatt alig 1 méterre.