A daytoni megállapodás lezárja a délszláv háborút
2004. szeptember 13. 12:06
1995. november 21-én írta alá a délszláv háborúnak véget vető boszniai békemegállapodást az amerikai Dayton város közelében Alija Izetbegovic bosnyák, Franjo Tudjman horvát és Slobodan Milosevic szerb államfő. Az amerikai közvetítéssel létrejött béke véget vetett a négy évig tartó véres háborúnak, amely a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság szétesését kísérte. A bomlási folyamat Szlovénia 1991-es leválásával kezdődött. Az akkor megvívott tíznapos függetlenségi háború még csak ötven halálos áldozatot követelt. Horvátországnak azonban már valóságos háborút kellett vívnia a Nagy-Szerbia tervét feladni nem akaró Szerbiával, amely a jugoszláv hadsereg csaknem teljes fegyverzetét örökölte. Ez a háború már 20 ezer ember életét követelte, s a horvát területek mintegy negyed részének szerb megszállását eredményezte. E területeken ún. Krajnákat (szerb bábállamokat) hoztak létre. A knini területet a horvátok 1995-ben felszabadították, míg Kelet-Szlavónia továbbra is szerb megszállás alatt maradt. Az egykori jugoszláv tagköztársaságok közül Boszniában zajlott a legvéresebb, legkegyetlenebb, tömegmészárlásokkal, etnikai tisztogatásokkal súlyosbított háború. Ott 1992 áprilisától a megállapodás aláírásáig 250 ezer ember halt meg, ugyanennyi nyomorodott meg és több, mint kétmillió vált földönfutóvá. A szerbeknek végül nem sikerült eredeti tervük, Nagy-Szerbia megteremtése, de a sok-sok békéltetési kísérlet, részmegállapodás, diplomáciai huzavona után azt mégis sikerült elérniük, hogy az `egységesnek` nyilvánított Bosznián belül külön föderatív államuk lett, méghozzá a terület 49 százalékán. A bosnyák-horvát föderáció a terület 51 százaléka fölött rendelkezik. A rendezés természetesen nem elégítette ki a muzulmánokat, akik a háború előtt Bosznia-Hercegovina lakosságának 44 százalékát tették ki a 32 százalékos szerb lakosság mellett. Ezt a számot még a 14 százaléknyi horvát lakosság egészítette ki. Ugyancsak a daytoni megállapodás keretében Horvátország ígéretet kapott arra, hogy két éven belül visszatér Zágráb fennhatósága alá Kelet-Szlavónia, illetve Dél-Baranya (Baranyai háromszög). (Ez megtörtént.) A békemegállapodás fenntartására 60 ezer fős NATO kontingens ügyelt. Az ellenőrzésben részt vesz egy mintegy 500 fős magyar műszaki alakulat is.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
- Bárói ranggal ismerték el a hazai orvoslás egyik úttörőjének számító Korányi Frigyes munkáját tegnap
- Sokáig férjéével is vetekedett Jackie Kennedy népszerűsége tegnap
- A világháború idején már sokan a másvilágra kívánták a kezdetben népszerű Raszputyint tegnap
- Elhibázott gazdaságpolitika és a túlzott fényűzés vezetett az iráni sah bukásához tegnap
- Apokalipszisnek gondolták, pedig csak az erdőtűz füstje miatt borult sötétségbe New England ege tegnap
- A befagyott orosz pokolban elolvadt Napóleon Grande Armée-ja tegnap
- Boleyn Anna sem tudott fiút adni a királynak, és ez pecsételte meg sorsát tegnap
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János 2024.05.18.