Megtalálták az elveszett maja várost

2005. október 23. 22:36

Marcello Canuto, a Yale Egyetem professzora idén áprilisban expedíciót vezetett Guatemala Peten tartományának egy nehezen megközelíthető, erdős vidékére, La Coronába - számolt be róla a Népszabadság. Már korábban is jártak kutatók a lelőhelyen, találtak is feliratos kőtáblákat, de pontosan senki nem tudta bizonyítani, melyik ősi város állt egykoron azon a helyen.

Hírek érkeztek azonban, hogy a műkincstolvajok megint kutatóárkokat ástak a területen, ezért akarta Canuto professzor újból alaposan megvizsgálni a lelőhelyet. Ám semmi érdemlegeset nem talált. Egészen az utolsó napig. Ekkor, egy templom romjai között kutatva, két, rendkívül jó állapotban megmaradt kőlapra lett figyelmes. Mindkettőn feliratok voltak. A szöveget kisilabizálva Canuto úgy érezte, megfogta az isten lábát. Megtalálta a régóta keresett maja várost, Q-t.

La Corona városát csak nemrégiben, 1995-ben fedezték fel El Peru-Waka közelében a Harvard régészei, David Stuart és Ian Graham. Gyanították, hogy La Corona azonos Q-val, de kétséget kizáróan nem tudták bizonyítani. A történet mégsem tíz éve, hanem jóval korábban, az 1960-as években kezdődött. Hirtelen addig ismeretlen, különös, vésett maja tárgyak árasztották el a műkincspiacot. Az értékes darabok közül sokat - homályos, nyilvánvalóan illegális eredetük ellenére - múzeumok vásároltak meg, többségük azonban magángyűjteményekben kötött ki. A tárgyak anyaga és stílusa alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a műkincstolvajok egy eddig ismeretlen maja lelőhelyet fedeztek fel valahol Petenben, s onnan szállítják a kincseket a dílereknek. A lelőhelyet Q-nak nevezték el a spanyol Que? Melyik? kérdőszó spanyol nyelvterületen jól ismert rövidítése alapján. Számos expedíció indult a város felkutatására, de senki nem járt sikerrel, a tolvajokat pedig nem lehetett elkapni.

Forrás: Népszabadság
A Q-tárgyakon előszeretettel ábrázoltak kígyófejet, emiatt a kutatók eleinte úgy vélték, hogy Q a maja Kan, vagyis Kígyó állam része volt. Ám időközben kiderült, hogy a Kan-dinasztia központja Calakmul volt, amellyel Q alárendelt viszonyban állt, annak ellenére, hogy Kan szimbólumát használta. A most előkerült VII. századi kőlapok stílusa, díszítése, vésete, mérete, tartalma alapján egyértelműen Q-leletnek számít - mondta el Canuto professzor. Ám a bizonyítékot nem a kőlapok stílusa, hanem a rajtuk lévő szöveg szolgáltatta. A táblákba 140 hieroglifát véstek. A szöveg a maja történelem 30 olyan évét (körülbelül 667-697-ig) beszéli el, amely eddig sötét folt volt a történészek előtt, de mindenekelőtt elárulja azt, hol állt Q város. A Harvard régészei jó nyomon jártak 1995-ben, a lelőhely tényleg az alig ismert ősi uralkodói központ, La Corona, vagyis maga a rejtélyes Q.

A táblákat 677. október 25-én vésték abból az alkalomból, hogy elkészült a város újabb temploma. A táblák ezt az eseményt, valamint uralkodóik tetteit beszélték el. A kőlapok két, Q várost uraló királyról, K'inich Yookról és Chak Naahb' Kaanról emlékeznek meg. Egyebek között kiderül, miként kellett egy másik nagy maja város, Tikal lakóinak támadásai miatt K'inich Yooknak La Coronából Calakmulba menekülnie. Megtudjuk azt is, hogy a calakmuliak segítségével Q uralkodójának sikerült végül is kiűznie a tikaliakat Q-ból és visszaszereznie a város feletti uralmat.

A lelet alátámasztja a "királyi útvonal", vagyis a maja fővárost vazallus királyságaival összekötő útvonal eddig csak feltételezett létezését. A kőtáblák szövege szerint ugyanis La Corona, Q város a "királyi útvonal" mentén feküdt, és akkor alapították, amikor a maja birodalom fővárosa Calakmul volt, vagyis a VII. század elején. A kutatók beszámoltak arról, hogy azért csak most jelentették be a szenzációs felfedezést, mert a lelőhely biztonságos őrzését mostanra sikerült megoldani. A környék ugyanis az eszközökben nem válogatós műkincstolvajok paradicsoma. Ezért jelenleg katonák őrzik Q-t.

A cikk a Népszabadságban

Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. nyári száma