Wittelsbach-dinasztia

2005. szeptember 27. 19:01

Wittelsbach, német uralkodóház; Bajorország és Rajna-Pfalz uralkodói a XX. századig e dinasztiából kerültek ki. Wittelsbach vára egykor Bajorországban, a Paar folyó melletti Aichachban állt. V. Ottó scheyerni gróf (megh. 1155) 1124-ben áttette családi székhelyét Wittelsbachba, és fölvette a birtok nevét. Fiát, VI. Ottót I. (Barbarossa) Frigyes német császár I. Ottó néven 1180-ban megtette Bajorország hercegének. A Wittelsbachok 1918-ig uralkodtak Bajorországban.
II. Ottó 1214-ben - házassága révén - megszerezte a rajnai palotagrófságot (Rajna-Pflaz). Egyik leszármazottja Lajos 1294-ben Bajorország hercege lett, majd 1328-ban IV. Lajos néven német-római császár. A család másik sarja, Ottó (anyagi ágon IV. Béla unokája) 1305-08-ban magyar király volt. IV. Lajos 1329-ben, a paviai békében a rajnai palotagrófságot, ill. a bajorországi Felső-Pfalzot fivére fiainak, II. Rudolfnak (megh. 1353) és I. Ruprechtnek adta. Ruprecht, aki 1353-tól 1390-ig egyedül uralkodott, 1356-ban megkapta Rajna-Pfalz választófejedelme címét. Bajorország közben széttagolódott IV. Lajos császár leszármazottainak uralma alatt, mígnem hosszas viszálykodás után IV. Albert (megh. 1508) újraegyesítette a hercegi Bajorországot, és bevezette a primogenitúrát (az elsőszülött öröklését).
A pfalzi Wittelsbachok adtak egy német királyt is, Ruprechtet (ur. 1400-10), itt azonban a családnak sok ága alakult ki. Az egyik pfalzi Wittelsbach X. Károly néven 1654-ben svéd király lett; az ő leszármazottja volt XI. és XII. Károly.
A bajorországi hercegek 1623-tól szintén választófejedelmek voltak. Károly Albert bajor választófejedelem VII. Károly néven német-római császár volt (ur. 1742-45). A fiával, III. Miksa herceggel a Wittelsbachok bajor (ifjabbik) ága 1777-ben kihalt. Ekkor a pflaz-sulzbachi ágból Károly Tivadar örökölte a bajor trónt egy 1724-es dinasztikus szerződés értelmében. Halálakor (1799) - mivel gyermektelen volt - a zweibrückeni ágból IV. Miksa József herceg lépett trónra, aki újraegyesítette Pfalzot és Bajorországot, és I. Miksa néven fölvette a bajor királyi címet. A Wittelsbach-házból származott Ferenc József anyja, Zsófia Friderika Dorottya, és felesége, Erzsébet, aki egyszersmind unokatestvére is volt.
I. Miksa leszármazottai voltak Bajorország királyai, míg III. Lajos 1918-ban le nem mondott. Fia, Ruprecht herceg (megh. 1955) potenciális brit trónkövetelő volt (nőágon a Stuartoktól származott). Ő és hívei a bajor monarchisták szemben álltak Hitlerrel.
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma