Konsztantyin Eduardovics Ciolkovszkij

2005. szeptember 20. 12:34

A Világűr kutatása sugárhajtású eszközökkel c. 1903-as művében elsőként határozta meg a rakétamozgás alapegyenletét (Ciolkovszkij-képlet), levezette a rakéta mozgástörvényeit s kimutatta a rakéta űrhajózási célokra való felhasználási lehetőségeit. Kozmikus rakétavonatok c. 1929-es munkájában megalapozta a többlépcsős rakéták elméletét.

1857. szeptember 17-én született Izsevszkben, apja jómódú lengyel nemesi származású erdészeti felügyelő, anyja tatár-orosz volt. Kilencéves korában skarlátbetegség következtében szinte teljes egészében elvesztette hallását, négy évvel később meghalt anyja is. A magányos, gátlásos, társai által kicsúfolt fiú a könyvekhez menekült, s nagy célokat tűzött maga elé, hogy kivívja az emberek megbecsülését. Magánúton végzett tanulmányai alatt főként a fizika és a matematika érdekelte. 16 évesen Moszkvába ment, ahol nyomorúságos körülmények között élt, miközben bádogtölcsérből szerkesztett "hallókürt" segítségével látogatta az egyetemi előadásokat, tanulmányozta a felső matematikát és a szférikus geometriát. 1879-ben letette a tanári vizsgát, s előbb Borovszkban, majd 1892-től Kalugában tanított.

Borovszkban megnősült, szállásadója lányát vette el, s a világtól elzárt, nyugalmas tanári lakásban a tudományokkal foglalkozott. 1881-ben kidolgozta a gázok kinetikus elméletét, de amikor a kéziratot elküldte Szentpétervárra, felvilágosították, hogy Maxwell mindezt már egy évtizeddel korábban megtette. Érdeklődése ekkor a repülés felé fordult, a kormányozható léghajó megalkotásán fáradozott, nyomtatásban is megjelent értekezése számos új ötletet tartalmazott. 1894-ben a madárszerű repülőgépről tett közzé írást, ebben a világon elsőként vetette fel egy fémvázas, egyszárnyú repülőgép építését. Az aerodinamikai vizsgálatok céljaira 1897-ben Oroszországban elsőként épített szélcsatornát, amelyben száznál is több modellt vizsgált. Jellemző módon ehhez sem kapott támogatást a tudományos testületektől, így a beruházáshoz a családi költségvetésből csípett le pénzeket. Csak az első sikeres kísérletek után utalt ki neki az Akadémia 470 rubelt.

1895-től fogott a rakétarepülés és az űrhajózás elméletének és gyakorlatának kidolgozásához, legfontosabb eredményeit 1903-1914 között tette közzé. Először azt állapította meg, hogy a világűrben való mozgásra a legalkalmasabb a hatás-ellenhatás elvén folyékony üzemanyaggal működő rakéta. Ezután bebizonyította, hogy rakéta segítségével el lehet érni a kozmikus sebességet, eljutott a szökési energia és a szökési sebesség fogalmához. Meghatározta a rakétamozgás alapegyenletét, a Ciolkovszkij-képletet, amely szerint az égésvégi sebesség nem függ attól, milyen ütemben fogyott el az üzemanyag, a végső sebesség az egyes lépcsők végsebességének összege. 1929-ben vetette fel a többlépcsős rakéta gondolatát, amellyel elérhető a Föld elhagyásához szükséges sebesség.

Ciolkovszkij életében a század első évtizede volt a legnehezebb: 1902-ben fia öngyilkos, 1908-ban árvíz rombolta le otthonát, benne szinte minden tudományos anyagával, az Akadémia nem méltányolta aerodinamikai kutatásait, és teljes közöny fogadta repülőgép-terveit is. Számottevő támogatásban csak az új szovjethatalom részesítette az akkor már hatvanéves tudóst. 1918-ban az akkor megalakított Szocialista Akadémia tagjává választották, 1921-től élete végéig állami támogatást kapott, 1924-től a légierő akadémiájának tiszteletbeli tanára volt.

Az 1917 utáni 18 évben 450 publikációja jelent meg, míg korábban csak 133. Eredményei a húszas évektől váltak ismertté külföldön is, s bár egyes rakétaelméleti eredményeit tőle függetlenül mások is levezették, a harmincas évektől elsőségét nem vonták kétségbe.

Ciolkovszkij tudományos munkássága mellett szépirodalommal is foglalkozott, több ötletét elbeszéléseiben, regényeiben dolgozta fel. Élethűen és tudományos hitelességgel írta le az űrutazás élményét, írt űrruhákról, műbolygókról, a Naprendszer meghódításáról. Ő javasolta a folyékony hajtóanyag alkalmazását, a Föld körül keringő űrállomás létesítését, a hosszú időtartamú űrutazásoknál zárt ökológiai rendszer ("télikert") alkalmazását, a súlytalanság kompenzálását az űreszköz forgatásával - ötletei közül több meg is valósult.

Ciolkovszkij már nem érhette meg az első űrhajók repülését, hosszú betegség után 1935. szeptember 19-én halt meg Moszkvában. Kalugai sírján obeliszk áll, amelyet rakéta díszít, egykori faháza ma múzeum. Nevét viseli az 1590. számú kisbolygó és egy kráter a Hold túlsó oldalán.

Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. nyári száma