Keresztelő Szent János csontjait vizsgálják Iránban

Kutatják Keresztelő Szt. János barlangját Lefordítják Júdás evangéliumát Meghamisították a bibliai idők régészeti leleteit Az Ószövetség régebbi, mint gondolták Mégsem az esszénusok művei a Holt-tengeri tekercsek A pápa visszaadta az ortodox pátriárkák ereklyéit

Az Iráni Kulturális Örökségi és Turisztikai Szervezet (ICHTO) szakemberei egy nemzetközi összeírás és regisztráció kapcsán tanulmányozták az iráni templomok papírjait, és ezekben bukkantak rá először Kelet-Azerbajdzsán északkeleti tartományában lévő Szent István templom csontvázaira. Ezután helyszíni vizsgálat következett, ahol nagy műgonddal emelték ki a csontokat a sírkamrából - majd elrendelték a templom teljes felújítását is. A Szent István templom Irán második legfontosabb örmény temploma (míg az első a nyugat-azerbajdzsáni Qareh Kelisa, azaz a Fekete templom). A csontokat iráni szakértők közreműködésével tárták fel - ugyanis a hely állapota miatt ezek is komolyan károsodtak-, majd az örmény egyház képviselőinek jóváhagyásával és jelenlétében a Kelet-Azerbajdzsáni Prelátusságra szállították, a templom restaurálásának idejére. Az első vizsgálatok alapján annyi már biztosan elmondható, hogy azok egy erős testfelépítésű, 50 év körüli férfi maradványai nagyjából 2000 évvel ezelőttről.

A felfedezésről az iráni örmény érsek - aki egyben a Teheráni- és Észak-Iráni Prelátusság feje is - hamarosan levelet juttattott el az iráni hírügynökségeknek, kérve az egyház szakértőinek bevonását a maradványok részletes vizsgálatába, hogy minden kétséget kizáróan megbizonyosodhassanak arról, hogy a templomban talált doboz tényleg valamelyik apostol, vagy pedig Keresztelő Szent János maradványait tartalmazza-e. Az érsek az ügyben kikérte az örmény történész, Davar Yareshti tisztelendő szakvéleményét is, aki szerint először 972-ben, a Jolfai Szentháromság Érsekség pusztulása után találták meg a romok közt a szent maradványokat tartalmazó dobozt és egy tekercset a templom főoltára alatt. Ekkor azt a Szent István templom püspökének adták, ahol a tekercset áttanulmányozták - ennek alapján gondolják, hogy Keresztelő Szent János csontjait rejti a doboz.

Az érsek szerint a maradványok történeti értéke felbecsülhetetlen. Az egyházi hagyomány szerint - ahogy erre a levélben is hivatkoznak - amikor például Gregor konstantinápolyi pátriárkát kinevezték, akkor Ghiondios püspök nekiadta a szent csontjainak egy részét, ami később Mush városába került, ahol ezekből Keresztelő Szent János legfőbb kultuszhelyét hozták létre. A következő évszázadokban a csontokat folyamatosan költöztették, hogy megóvják azokat, míg nem sokkal 1676 előtt a maradványokat megmutatták egy arra járó francia utazónak, Jean-Baptiste Tavernier-nek (1605-1689) is, aki szerint a doboz Krisztus egyik apostolának maradványait rejti.

Az iráni tisztviselők és kulturális örökségvédők szerint ez az eset talán elég lehet ahhoz, hogy az UNESCO figyelmét is a templomra irányítsa, és az végre felkerülhessen a világörökségi listára is.