A Patyomkin páncélos legendája
2005. június 24. 17:13
A Patyomkin nem volt páncélos, és nem minden úgy történt, mint a filmben - a hajót Ejzenstein műve mégis halhatatlanná tette.
Korábban
Odesszában akkoriban hetek óta zavargások voltak, s a katonaság emberek százait lövette le a kikötő lépcsőjén - erre emlékeztet Ejzenstein filmjében a híres babakocsi-jelenet. A Patyomkin lázadó matrózai néhány 12 collos gránátot lőttek ki a katonai vezetés irányába, de egyik sem talált célba.
Június 30-án megérkezett a kötelék többi hajója Odesszába. A Patyomkin elindult a három hajó felé, s vörös zászlóval beúszott közéjük, már csak azért is, mert egy összecsapásban nem lett volna semmi esélye - írta Thies Völker német tengerészet-történész a történtekről -, s a tisztek nagy elszörnyedésére a három hajó matrózai nem lőttek lázadó társaikra, hanem integettek nekik. A három közül csak egy hajó állt át a lázadókhoz, de ezt a cárhoz hű egységek gyorsan elsüllyesztették. A többi hajót az admiralitás gyorsan visszaparancsolta, nehogy megfertőzze a "vörös vírus".
Jelenet Ejzenstein filmjéből |
A hajó vége ugyanolyan volt, mint a legénységé: Afanaszíj Matyusenko, a lázadás vezéralakja két év múltán visszatért Oroszországba, de hamar elfogták és felakasztották. A Patyomkin is visszakerült Oroszországba, más nevet kapott, s még kitört rajta ugyan egy lázadás, de azt csírájában elfojtották.
Mindez legfeljebb kicsiny lábjegyzet lehetne a történelemkönyvekben, ha Szergej Ejzenstein nem készítette volna el a Kommunista Párt felkérésére a Patyomkin páncélos című propagandafilmet. A filmművészeti szempontból remekműnek méltán nevezhető alkotás elég toleránsan bánik a történelem tényeivel, és a lázadókat szinte angyali, az ellenfeleiket ördögi színben tünteti fel. De meghozta a kívánt eredményt: olyan felforgató hatása volt, hogy 1926-ban számos ország eltiltotta matrózait a mozik látogatásától.
(MTI Panoráma)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Elhibázott gazdaságpolitika és a túlzott fényűzés vezetett az iráni sah bukásához 16:05
- Apokalipszisnek gondolták, pedig csak az erdőtűz füstje miatt borult sötétségbe New England ege 15:05
- A befagyott orosz pokolban elolvadt Napóleon Grande Armée-ja 09:50
- Boleyn Anna sem tudott fiút adni a királynak, és ez pecsételte meg sorsát 09:06
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János tegnap
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd tegnap
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa tegnap
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán tegnap