Boldog Özséb, a pálosok alapítója

Pappá szentelése után idővel az esztergomi káptalan tagjai közé iktatták. A tatárjárás után lemondott kanonoki tisztéről, vagyonát szétosztotta, majd a rengetegbe vonult (1246). Szántó falu mellett egy barlangrendszer közelében tűzte le a szent keresztet, in Cruce salus - Keresztben az üdvösség - jelszóval. (Rendjét ezért hívták még Mátyás korában is A szent kereszt testvéreinek. 1250-ben a hegyekben élő remetékkel Pilisszentlászló határában, a kesztölci völgy felett kis templomot építettek a szent kereszt megtalálásának emlékére, majd Özséb megalapította első kolostorukat. Ő dolgozta ki a Remete Szt. Pálról elnevezett új szerzetesrend alapszabályát. 1262-ben Rómában - Aquinói Szt. Tamás közbenjárására - elnyerte IV. Orbán pápa jóváhagyását a magyar rend működéséhez. Ezután ő lett az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend első rendfőnöke. Később a Pilis hegyvidékét a török feldúlta; a monostor helyét a régészek 1960 után tárták fel. A Pálosoknak a világ különböző országaiban tizenegy házuk van, Lengyelországban ők gondozzák a híres czestohowai kegyhelyet. 

 

(MTI)