Holokauszt - nézőpontváltás az átélők és túlélők segítségével

Korábban

A Múlt-kor holokauszt-rovata

  `A holokauszt emlékezetben tartása eddig némileg egyoldalú volt, elsősorban az elkövetők oldaláról szemlélte a történteket. Egy kicsit nézőpontot kellene változtatni és azt a tapasztalatot is figyelembe kellene venni, aminek valamilyen formában Kertész Imre a Sorstalanság főhőse, Köves Gyuri révén hangot ad` - közölte a történész a Vonzások és taszítások című kétnapos konferencia előadójaként, a tanácskozás hétfői megnyitója előtt a Magyar Rádió Márványtermében.

Gyáni Gábor A holokausztról új szemmel, Előzmények és következtetések alcímet is viselő tanácskozás helyszínén kiemelte: a holokauszt emlékezetben tartása eddig némileg egyoldalú volt, elsősorban az elkövetők oldaláról szemlélte a történteket. Az emlékezetben tartás jelentős részben "történeti teljesítmény volt" és nem a kollektív emlékezet társadalmi formája - mutatott rá a pannonhalmi főapát, Várszegi Asztrik püspök fővédnökségével tartott rendezvény kapcsán a szakember. Ha belelapozunk a holokausztról szóló nagyobb munkákba, elsősorban a zsidók diszkriminációjához vezető politikai útról, a zsidóüldözés közigazgatási, politikai, szervezeti lebonyolításáról olvashatunk - tette hozzá.

"Mindig az elkövetők oldaláról, ebből a nézőpontból (...), kevésbé tudjuk azt, hogy mit éltek át azok, akikkel szemben elkövették a szörnyűségeket" - mondta. A történész hangsúlyozta, hogy vannak túlélők, de sokáig nem beszéltek, vallottak, vagy hangjuk nem hallatszott. Gyáni Gábor nagy kihívásnak nevezte a nézőpontváltást.  A konferencia főszervezője, a Magyar Rádió munkatársa, Rózsa T. Endre megnyitójában kiemelte: a rendezvényen két népcsoportról, világlátásról, eltérő megközelítésekről van szó, amelyek vonzzák és taszítják is egymást. Napjainkban az új zsidó reneszánsz korát éljük, ám a régi sebek megmaradnak - hangsúlyozta, majd hozzáfűzte: "Elérkezett az ideje annak, hogy előre nézzünk."

Mezei András író, a konferencia levezető elnöke személyes hangvételű bevezetőjében arról szólt: a vonzások közé tartozik, hogy II. József emancipálta a zsidóságot és a nemzet befogadta a zsidókat, míg a taszítás akkor történt meg, amikor 1944-ben felemelt kézzel kellett végigmennie Budapesten. A tanácskozáson szó lesz egyebek mellett a dualizmus koráról, a későbbi zsidótörvényekről, a zsidóság és a politika viszonyáról a kommunista rendszer évtizedei alatt, a keresztény egyházak üldözöttekért végzett tevékenységéről, a zsidó "túlasszimilációról", valamint a zsidó önmentésről és segítségnyújtásról.

(MTI)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód

• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
• Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
• A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
• Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
• Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
• Kilincs a túloldalon
• Az én 89-em
• Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?