2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Baszkföld történelme

2004. március 12. 11:15

Európa történetének egyik legszörnyűbb merényletét követték el tegnap, 2004. március 11-én Madridban. A spanyol kormány azonnal az ETA baszk szeparatista terrorszervezetet vádolta meg a támadással, jóllehet az akció körülményei egyelőre nem vallanak a terrorszervezet módszereire. Akárki is felelős a katasztófáért, nem árt megismerkednie a baszk nép hányatott történelmével, beleértve a dicső középkori múltat és a dicstelen jelenkori terrorizmust.

A baszkok eredete és ókori története

Bár számtalan elmélet született ebben a témában, a baszk nép pontos eredete ismeretlen. Vannak, akik azt állítják: a baszkok az indo-európai népekkel együtt, mintegy 4000 évvel ezelőtt érkeztek jelenlegi lakóhelyükre. Ezt az elméletet azonban földrajzi és régészeti szempontból is cáfolták már. Mások az Ibériai-félsziget őslakosaitól eredeztetik őket. A legfantáziadúsabb elméletek egyenesen az elpusztult atlantiszi nép leszármazottainak tartják őket. A tudósok igazából csak egyvalamiben értenek egyet: abban, hogy a baszkok évezredek óta ugyanazon a helyen élnek, tehát Európa legősibb, egy helyben élő nemzetét alkotják.

Hasonló homály övezi a baszk nyelv (baszkul euskara) eredetét is. Bár léteznek elméletek, melyek a baszkot a grúz, a berber, sőt, a kecsua nyelvvel rokonítják, a legtöbb tudós azt a véleményt osztja, mely szerint az euskara nem sorolható be egyetlen ismert nyelvcsaládba sem, hanem egy önmagában álló, külön nyelvcsaládot képez.

A baszk történelem kezdeteiről tehát keveset tudunk, annyi mégis bizonyos, hogy az elsők, akik meghódításukkal próbálkoztak, bizonyos indo-európai törzsek és a kelták voltak. Ha ők nem is, a rómaiak kicsivel több sikerrel jártak, jóllehet a források tanúsága szerint a baszk nép egészét sohasem tudták teljesen uralmuk alá hajtani. Azok a baszkok, akikre a római befolyás és kultúra leginkább kiterjedt, valószínűleg kereskedési céllal érkeztek a hegyekből. Az i. e. 3. században kezdődött római uralom alatt a baszkok végig megtartották hagyományos törvénykezésüket és vezetőiket. A baszkok hegyes-völgyes földje nem tartozott a birodalom jómódú vidékei közé, és a rómaiak nem is tettek sok erőfeszítést a fejlesztésére. A romanizáció alacsony foka is közrejátszott az intakt baszk kultúra és nyelv fennmaradásában - bár az Ibériai-félsziget északi részét meghódító Pompeius nevét máig viseli a szadista bikafuttatásáról hírhedt Pamplona városa.

A római írásos emlékek szerint a baszkok soha nem lázadtak a birodalom ellen, így nem is volt szükség arra, hogy nagyszámú római katonaság állomásozzon Baszkföldön. Sok említés esik viszont egy baszk kohorszról, mely hosszú éveket töltött az észak-britanniai Hadrianus falának védelmével.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár