2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Sértegetésbe torkollt az egyiptológus-konferencia

2004. szeptember 10. 12:03

Nem tudtak megegyezni a tudósok abban, hogy hol volt Kheopsz fáraó sírkamrája a róla elnevezett piramisban - jelentette a 9. egyiptológus-kongresszusról az AFP.

Zahi Hawass
A Grenoble városában folyó tudományos tanácskozáson két francia autodidakta egyiptológus ismertette "felfedezését", miszerint egy eddig ismeretlen kamrát talált a kőóriásban. Ezt korábban már "Kheopsz, a titkos szoba" című könyvükben is közzétették, és már akkor kiváltották a hivatásos kutatók heves tiltakozását.


Gilles Dormion építész-technikus és Jean-Yves Verhurt volt ingatlanügynök diavetítést tartott a kongresszuson, és a piramisban a Királynő szobája néven ismert kamra jellegzetességeire, a szokásostól való eltérésére hivatkozva azt állította, hogy azt utólag megbontották. Ennek alapján arra következtettek, hogy 3,5 méterrel e helyiség alatt egy méter széles, vízszintes folyosó húzódik, amely feltehetően a fáraó sírkamrájába vezet.


A két kutató nem tagadja, hogy bár ért az építészethez, az egyiptológiához nem igazán. Mindazonáltal engedélyt kértek kutatásaik folytatására, ezt azonban megtagadta tőlük Zahi Hawass, az Egyiptomi Régészeti Hivatal vezetője. Hawass tudóscsoport élén érkezett a kongresszusra, ahol angolul nemes egyszerűséggel a bullshit szóval jellemezte Dormionék teóriáját. Hawass arra is emlékeztetett, hogy bár a két francia 1986-ban engedélyt kapott három fúrásra a piramis építményében, semmit sem talált.


Hawass megjegyezte, hogy íróasztalán mintegy 300 ilyen és ehhez hasonló kérelem fekszik, s az ő kötelessége a piramisok megvédése az ilyen emberekkel szemben. "Az ügy le van zárva, nem kapnak engedélyt" - jelentette ki, hozzáfűzve, hogy a francia hivatásos kutatókat nagyra becsülik Kairóban, jelenleg is 20 francia expedíció kutat az országban, és hamarosan új, nagy kiállítás nyílik Párizsban az ókori Egyiptomról.


A grenoble-i kongresszuson Jacques Bardot francia régész is hozzászólt a vitához, kifejtve, hogy két megbírált honfitársa jó minőségű rajzokat készített a piramis szerkezetéről, viszont a sírkamráról szóló elképzelésük "nem jó" és vitájuk az egyiptomi illetékessel általában is árthat a kutatóknak. Megjegyezte, hogy az egyiptomiak elsőként maguk akarják közzétenni az ókori Egyiptomra vonatkozó felfedezéseket - ezt a gyakorlatot nyilvánvalóan keresztezte a két amatőr kutató, amikor könyvet publikált a még nem igazolt teóriáról.


Maga Bardot is fontos következtetésekre jutott azonban a piramis tanulmányozása nyomán, erről szóló tanulmányát pedig már elküldte az egyiptomi régészeti hatósághoz - de csak akkor beszél róla - mondta el a kollégáknak - ha ehhez megkapja annak hozzájárulását. "Ha betartjuk a szabályokat, az egyiptomiakkal meg lehet egyezni" - fűzte hozzá sokat sejtetően.


(MTI Panoráma)

 

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár