Amerikai mítoszok július 4-ről
2009. július 4. 10:26
A mítoszgyártás alól a rövidke amerikai történelem sem kivétel. Az Egyesült Államok polgárai igen büszkék függetlenségi háborújukra és szabadság-eszményükre, amiben igazuk is van. Néhány, a köztudatban elevenen élő dologban viszont nagyot tévednek. Lássuk hát, milyen hitek és tévhitek kötődnek július 4-éhez!
Korábban
A függetlenséget július 4-én jelentették be - hamis
A valóságban a függetlenséget a Kontinentális Kongresszus kiáltotta ki, méghozzá 1776. július 2-án. Másodikán éjszaka a Pennsylvaniai Evening Post közölte a nyilatkozatot: "A mai napon a Kontinentális Kongresszus létrehozza a Független Gyarmatok Szabad és Egyesült Államait". De akkor mi történt negyedikén?
Az ekkor kiadott és aláírt dokumentum (Thomas Jefferson Függetlenségi Nyilatkozata) csak legalizálta a Kongresszus két nappal korábbi döntését. Így történhetett meg, hogy Jefferson kommünikéjének megjelenése elhomályosíthatta magának az eseménynek a tényét.
A függetlenség első megünneplése néhány nappal később történt. A Kongresszus július nyolcadikáig várt, amikor Philadelphiában nagy ünnepséget rendeztek, parádéval és díszlövésekkel. Amikor George Washington, és New York közelében állomásozó csapatai erről értesültek, másnap, azaz kilencedikén ünnepeltek. Georgiában csak augusztus tizedikén tudták meg az örömteli eseményt, így ekkor tartották meg a függetlenség ünnepét. Az egykori gyarmattartók, az angolok pedig csak augusztus harmincadikán, tehát nagyjából két hónappal a nyilatkozat után értesültek a fejleményekről - ám ők vélhetőleg nem ünnepléssel reagáltak rá.
A függetlenség kikiáltása utáni napon (azaz július harmadikán) John Adams a következőket jósolta, feleségének Abigailnek írt levelében: "1776. július másodika lesz a legemlékezetesebb Epocha (évforduló) Amerika történetében. Hiszem, hogy megtisztelik és megbecsülik majd nemzedékeken át, mint egy nagy ünnepi fesztivált". Ezt a dokumentumot aztán később, a 19. században "csendben korrigálta" egy történész, és azt az újdonságot tette a levélbe, hogy "az ünnepségek majd nem másodikán lesznek".
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Alternatív irodalomórákkal és neves külföldi szerzőkkel is várja a látogatókat a Margó Fesztivál 11:20
- Kémből vált befolyásos üzletemberré az embermentő Oskar Schindler 09:50
- Nem akartak bevándorlási engedélyt adni az amerikai hatóságok John Lennonnak 09:05
- Főként gyönyörű felesége miatt kedvelték az argentinok Juan Domingo Perónt tegnap
- Hét híres levert felkelés tegnap
- Már tizennyolc évesen harci repülőgépek tervezéséről álmodozott Henrich Focke tegnap
- Teknős, bor és megvadult ebek, avagy híres görögök furcsa végzetei tegnap
- A Curie család kapta a legtöbb Nobel-díjat, de egy 17 éves kutató is kiérdemelte az elismerést tegnap