2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Védett falat bontanak a budai Várban

2008. április 11. 09:00

Veszélyes precedenst teremthet, hogy a Kulturális és Örökségvédelmi Hivatal asszisztál egy műemléki védettséget élvező fal lebonzásához.

A Budavári Palota 15. században épült, műemléki védettséget élvező falának egy részét bontják a Csikós udvar alatti mélygarázs építői. Magyar Károly, a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) Középkori Osztályának helyettes vezetője elmondta: a késő Zsigmond kori vagy Mátyás korában épített falrész ugyan a föld alatt volt az elmúlt évszázadban, de a műemléki védelem a vár esetében a föld alatti részekre is egyértelműen vonatkozik.

Ilyen volt - ilyen lett

A palota modern kori, Ybl-féle átépítése során került az érintett falrész a föld alá. Erre a tényre a BTM régészei a beruházók figyelmét többször felhívták. Múlt év januárja óta pedig már pontosan ismerték a fal elhelyezkedését, de ennek ellenére úgy csinálták meg a terveket, hogy az a falrész leborotválását foglalta magában.

Magyar Károly szerint a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) eleinte osztotta a régészek véleményét, az engedélyt viszont mégis úgy adták ki, hogy az jóváhagyta a falrész elbontását is. A terület régészetileg is védett, és a világörökség részét képezi, így a bontási engedély kapcsán a gazdasági érdekre hivatkozni elfogadhatatlan, illetve veszélyes precedenst teremthet a szakember szerint.

A BTM fellebbezését elutasították. Ugyan elvi jogukat meghagyták arra, hogy a miniszternél fellebbezzenek, mivel azonban ez nem jelenti a munkálatok felfüggesztését, a jogi lépés tárgya az idő során eltűnik. A KÖH a jóváhagyással éppen azon célok ellen dolgozik, amelyeket deklaráltan kitűzött maga elé, olyan építményt enged bontani, amit elvileg mindenki fontosnak tart - hangsúlyozta Magyar Károly.

A 7,5 méter mélységig lenyúló, 3,5 méter vastag fal alsó részéből a tervek szerint 4,5 métert bontanak el. A megsemmisítésre ítélt falrész értéke pénzben kifejezhetetlen, szétbontva pedig a köveknek már nincs értékük, mivel a 15. században tört kövekből építkeztek. A garázs építését alapvetően támogatják, azt azonban elvárnák, hogy a terveket az előkerülő régészeti értékek nyomán változtassák, és ne fordítva.

A több száz férőhelyes mélygarázs építése tavaly februárban kezdődött, az első ütem a Csikós udvar alatti terület kibontását foglalta magában. A Budavári Vagyonkezelő és Innovációs Kht. a KÖH-től 2004-ben kapott engedélyt arra, hogy két ütemben egy összesen csaknem 700 autó elhelyezésére alkalmas garázst építtessenek fel. A beruházásra kiírt pályázat győztese a Raiffeisen Ingatlan Zrt.-ből és az osztrák WiPark Garagen AG cégből álló nemzetközi konzorcium lett, amelyik létrehozott egy projektcéget, ez építi és üzemelteti majd a garázst.

(Múlt-kor/MTI)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár