Elismerik a magyar régészeket Egyiptomban
2008. január 25. 12:30
Szakmailag sikeresnek és megbecsültnek számítanak a magyar régészek Egyiptomban - mondta el Vanek Zsuzsanna egyiptológus az [origo] vendégszobájában.
Korábban
Egyiptológia kezdőknek és haladóknak
Szép jó napot kívánok mindenkinek, dr. Vanek Zsuzsanna egyiptológus vagyok, várom kérdéseiket!
[Pollikácska] Jó napot! Mióta foglalkozik Egyiptommal, és miért pont Egyiptom?
Gyerekkorom óta foglalkozom az ókori Egyiptommal, öt éves lehettem, amikor az Asszuáni gátat építették, és akkor jött az a gondolat, hogy a sok elveszett leletet nem szabad veszni hagyni, és majd én leszek az, aki megmenti ezeket.
[Wolverine_21] Személy szerint nekem is tetszik ez a foglalkozás, de hogy lehet ebből megélni? Gondolom egy miskolci lakhely kizáró oknak számít.
Nagyon izgalmas az egyiptológia tudománya, néha úgy érzem magam, mint egy nyomozó az ókorban. Megélni azonban egyáltalán nem lehet belőle, főleg akkor, hogyha az ember a szívét, a lelkét és még a tartalék pénzét is erre áldozza. Helyhez kötöttségről azonban nem beszélhetünk, hiszen az interneten most már sok minden elérhető. Nagyon fontos, hogy több idegen nyelven kell olvasni ahhoz, hogy a megfelelő szakirodalomhoz hozzá lehessen jutni. Egy miskolci lakhely egyáltalán nem akadálya annak, hogy valaki egyiptológus legyen, csak kellő kitartás kell, szorgalom és türelem.
[esthajnal2008] Milyen könyvet tudna ajánlani Egyiptommal kapcsolatban, amely egyben szórakoztat is, de ismereteinket is bővíti?
Magyar nyelven egyre több Egyiptommal kapcsolatos könyv jelenik meg, ebben az esetben az a kérdés, hogy tudományos jellegű könyvre kíváncsi, vagy regényes irodalomra: a könyvesboltokban mindkettőt megtalálhatja. Alapvető, és a mai napig helytálló szakirodalom Kákosy Lászlónak Az ókori Egyiptom története és kultúrája, valamint az oxfordi kiadvány az ókori Egyiptom történetéről és társadalmáról.
Számos képekben gazdag könyvet találhat a piramisokról, az óegyiptomi sírokról, művészetről is. Sajnos ezek nagyon borsos árúak, de a legtöbb könyvtárban is hozzáférhető. Nagyon jó, hogy pl. a Kairói Múzeum anyaga katalógus formájában is megjelent magyarul, egyrészt a National Geographic kiadásában, másrészt pedig 8 évvel ezelőtt egy gyönyörű könyv formájában. Ha egyéb speciális téma érdekli, akkor könyvtárban érdemes utánanézni, de félő, hogy a vonatkozó műveket csak idegen nyelven találja meg, vagy az egyetemek könyvtárában, vagy pedig az Akadémiai Könyvtárban.
[!.MaNó.!] Ha visszamehetne abba a korba, kinek a "bőrébe bújna"?
Nagyon izgalmas dolog lenne visszamenni a múltba, hogy sok minden, amit most nem tudunk, világossá váljon számunkra, de nem igazán szeretnék rabszolga vagy szolga bőrében lenni. Szeretnék könyvtáros vagy pap lenni, aki a tudáshoz hozzáfér.
[kavicsok] Miért magasztaljuk az egyiptomi birodalmat? Csak a rabszolgatartás miatt tudták elérni azt amit elértek...
Ez nagy tévedés, mivel Egyiptomban az ún. házi rabszolgaság működött, kevés volt a rabszolga, a piramisokat is szakemberek és a földművelők építették föl, természetesen rendkívül jól megszervezett munkával. Egyiptom a világörökség része, a világ kultúrájának alapköve, amit a görög és az arab kultúra továbbított Európa felé.
[Férj32] Csókolom, én most jöttem vissza pár napja a gizai piramisoktól, fantasztikus látvány volt élőben látni őket. Ön szerint melyik teória alapján épülhettek?
Úgy gondolom, hogy a valós építési technikát még nem sikerült kideríteni, sokféle elmélet született ezzel kapcsolatban, nem csak külföldön, hanem itthon is. Ezek közül az egyik legismertebb a rámpás elmélet, miszerint a piramisokhoz a követ rámpákon szállították, ezeket a rámpákat meg is találták a legtöbb piramis mellett, azonban még mindig gondot okoz, hogy pl. a Nagy Piramisban található 40 tonnás mennyezeti tömböket hogyan emelték fel ezekre a rámpákra.
A magyar elméletek közül a leginkább Sörös István elmélete számít vitatottnak, miszerint vízzel emelték föl a köveket, és a piramisok mellett elhelyezett ún. Napbárka emelődaruként szolgált volna. Ezt a szakemberek teljesen elvetik. De egy francia mérnök újabb elmélete szerint a rámpákat nem a piramison kívül, hanem a piramisok belsejében használták. Az egyiptológusok szerint jelenleg ez az egyik legelfogadottabb elmélet.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
27. Az első világháború és következményei
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Utazás a frontra, spanyolnátha, leleplezett viszony: mozgalmas év volt Franklin Roosevelt számára 1918
- A gránát még célt tévesztett, a lövések halálosan megsebesítették a főhercegi párt Szarajevóban
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- Az első világháború harcainak valóságos időkapszulája került elő az olasz Alpokban
- Románia hadba lépését késleltette, Olaszországét azonban már nem tudta megakadályozni a gorlicei áttörés
- Háború, spanyolnátha, leleplezett viszony – sok fordulatot hozott Franklin Roosevelt életébe az 1918-as év
- Bár ebben reménykedett, Fritz Haber vegyi fegyverei nem tudták eldönteni az I. világháborút
- Az I. világháborús francia sisakok nagyobb védelmet nyújtottak, mint a mai amerikaiak
- Sártenger, életveszély és felelősség – az első világháború futárai
- 11 napra tűnt el nyomtalanul a krimi koronázatlan királynője, Agatha Christie tegnap
- Margaret Thatcher az Egyesült Királyság élén tegnap
- Az első szívátültetéssel sikeresen magára haragította a dél-afrikai rezsimet Christiaan Barnard tegnap
- Viktória királynő közbenjárásával szabadult ki a börtönből Kossuth Zsuzsanna tegnap
- Három kategóriában díjazták a Magyaroszág 365 fotópályázat alkotóit tegnap
- Jézus Krisztus születésének ünnepére készít fel minket az adventi várakozás tegnap
- Szegény amerikai lányból lett a brit parlament első női képviselője Lady Astor tegnap
- A hidegháború végét jelentette a máltai találkozó 2024.12.02.