Emlékművet kap a német egység
2007. november 12. 16:00
A történelmi naphoz, november kilencedikéhez méltó egyetértés övezte a berlini Bundestagban a német egység emlékművének tervezett felállítását.
Korábban
Ebben - igaz többéves vita után - immár egyetértésre jutottak a német parlament pártjai, abban azonban még távolról sem, hogy az egység emlékműve egészen pontosan hol álljon, s milyen is legyen. Kicsivel nagyobb volt a konszenzus az előbbit illetően, a legtöbb honatya ugyanis amellett foglalt állást, hogy az emlékműnek mindenképp Berlin központjában kell állnia. De hogy milyen is legyen, arról még a leghalványabb egyetértés sem körvonalazódott.
A múlt színes mementójává vált |
Amúgy az emlékmű felállításának terve nem új. Azt az NDK utolsó miniszterelnöke, az egykori polgárjogi harcos, ma a Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) tekintélyes politikusa, Lothar de Maiziére pontosan hét évvel ezelőtt kezdeményezte, akkor azonban a Bundestag - ki tudja, miért - nemet mondott. Mára azonban teljesen megváltozott a hozzáállás, legalábbis az alapkoncepcióhoz. Az emlékmű egyik legfőbb támogatója, Norbert Lammert konzervatív parlamenti elnök az emlékmű mielőbbi felállításának szükségességéről beszélt, míg helyettese, a szociáldemokrata Wolfgang Thierse mindennek kapcsán az egység és a szabadság elválaszthatatlanságát hangsúlyozta.
Mindez persze nem akadályozta az egyesek szerint az évfordulóhoz "méltatlan" vitákat. Sokan voltak, akik azt hangoztatták, hogy a valódi helyszín Lipcse kell legyen, hisz az egykori NDK elleni rendszeres, hétfői tüntetések ott kezdődtek. Ugyanakkor mindennek kapcsán mégis több volt az olyan józan hang, amely arra figyelmeztetett, hogy a tényleges történelmi helyszíneket semmiképp nem szabad "kijátszani" egymás ellen.
Sokak szerint nyomós érvként hatott Ronald Pofallának, a szociáldemokratákkal közösen kormányzó Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) főtitkárának állásfoglalása. Pofalla ugyanis pénteki parlamenti nyilatkozatban azt hangoztatta: az emlékműnek ott kell állnia, ahol az emberek a legtöbbet szenvedték Németország több évtizedes kettészakítása amiatt. Így az még teljesen a jövő "zenéje", hogy az emlékmű milyen is legyen, de az biztos, hogy 2009 novemberére 9-re állnia kell.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
- A leves, amely megállított egy háborút
- Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
- A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
- Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
- Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?
- Egész életében idegenkedett a politizálástól Babits Mihály tegnap
- Slachta Margit, az elesettek védelmezője tegnap
- Több százezer embert buzdított cselekvésre Martin Luther King tegnap
- A Selyemút számtalan romvárosát fedezte fel Stein Aurél tegnap
- Munkácsy életművét bemutató kiállítás nyílik a Szépművészeti Múzeumban tegnap
- Kertész Mihálynak köszönhetjük a Casablancát, a világ egyik legmeghatóbb romantikus filmjét tegnap
- Szoknyával a politikában – megjelent a Múlt-kor téli száma tegnap
- Féllábbal is a színpad sztárja maradt tegnap