Bocsánatot kérnek a német árulóktól

A második világháború végén a Wehrmacht katonái közül közel 30 ezret végeztek ki különböző bűncselekmények, így például dezertálás vagy kémkedés miatt. Közülük 16 ezret a hadseregben folyó általános tisztogatás keretében felakasztottak, lelőttek vagy lefejeztek. Míg a nagy többségtől, így a dezertőröktől egy 2002-es törvénnyel kértek bocsánatot, a többiek továbbra is bűnözőnek minősülnek.

A német parlament ezért jelenleg is egy olyan törvényt vitat meg, amely őket is rehabilitálná. A törvényt az igazságügyi minisztérium terjesztette be, akik Wolfram Wette, a Freiburgi Egyetem történészének legújabb könyve, a "Das letzte Tabu NS-Militärjustiz und Kriegsverrat Herausgeber" (Az utolsó tabu: a nemzetiszocialista katonai bíráskodás és az árulás) kapcsán kezdtek el foglalkozni az abban bemutatott esetekkel. Abból ugyanis kiderül, hogy míg a dezertálást megbocsáthatónak tartották, addig a hadsereg által háborús bűnösnek nevezett árulókat - akik információt adtak át a szövetségeseknek, zsidókat mentettek, nem végeztek ki ártatlanokat - a politikusok a mai napig nem tekintik ártatlannak.

A kérdés megítélésében leginkább a CDU-CSU unió szava számít, akik szerint ezek a tettek megbocsáthatatlanok voltak - írta a Der Spiegel. A legtöbb konzervatív szerint ugyanis, ha egy dezertőrnek megbocsátanak, az azt jelentené, hogy aki a helyén maradt, az rosszul cselekedett. Magnus Koch, a náci katonai bíráskodásról nemrég bemutatott berlini kiállítás szervezője szerint a több tízezer ma is élő német veterán pedig ezt nagyon komoly sértésnek élheti meg. Norbert Geis a CSU politikusa szerint akik árulást követtek el, azok ezzel saját bajtársaik életét is veszélyeztették.

Wette szerint a 2002-es törvény után igen kevesen maradtak azok, akik emlékét a katonai bíráskodás sötétíti el, és "ez az egyik utolsó igazságügyi kérdés, amely a náci korszakból megmaradt". Koch szerint a rehabilitálásról 2002 előtt igen hosszú vita folyt az országban, és a konzervatív képviselők most újra az akkor használt érveket vették elő. Ennek ellenére a május óta tárgyalt javaslat hamarosan törvényerőre emelkedhet - emlékeztet rá.

Az 1990-ben alapított, A Náci Katonai Bíráskodás Áldozatainak Szövetsége vezetője, a 86 éves Ludwig Baumann szerint "ha több hasonló áruló lett volna, akkor a háború hamarabbi befejezése mellett több ezer életet sikerült volna megóvni".