Eltörlik a pokol tornácát

A középkori elméletet már évek óta vizsgáló vatikáni bizottság nemrégiben megjelentetett beszámolója szerint mostantól azok a csecsemők is a mennybe juthatnak, akik haláluk előtt nem részesültek a keresztség szentségében. Ez a felfogás gyökeres fordulatot jelent a római katolikus hagyományban, amely szerint a meg nem keresztelt kisgyermekek lelke eddig a mennyország és a pokol közé, a pokol tornácára került.

A vatikáni Nemzetközi Teológiai Bizottság XVI. Benedek pápa jóváhagyásával az egyesült államokbeli Katolikus Püspöki Konferencia hírügynökségén, a Katolikus Hírszolgálaton keresztül publikálta munkája eredményét. A bizottság csupán tanácsadói joggal rendelkezik, de a pápa jóváhagyása előrevetíti a tanulmány tartalmának elfogadását. A bizottság szerint a pokol tornáca "az üdvözülés indokolatlan korlátozását jelentette. Következtetésünk szerint komoly teológiai és liturgiai érvek szólnak amellett, hogy a keresztség nélkül elhunyt csecsemők is örök boldogságot nyerhetnek. Biztosat nem állíthatunk, de azt tudjuk, hogy a szerető és igazságos Isten azt akarja, hogy mindenki üdvözüljön" - olvasható a 41 oldalas tanulmányban.

A katolikus tanítás szerint Ádám és Éva óta mindenki eredendően bűnös, ezért a keresztség elengedhetetlen az üdvözülés szempontjából. A pokol tornácáról szóló elmélet azonban sok katolikus nemtetszését kiváltotta, akik úgy gondolták, hogy túl szigorú és egyáltalán nem illik egy könyörületes istenhez. Benedek és elődje, a néhai II. János Pál pápa már kételyeit fejezte ki az elmélettel kapcsolatban, és Benedek már bíborosként is "teológiai hipotézisnek" nevezte a pokol tornácát. Az elmélet valójában soha nem volt hivatalos tantétel, a Bibliában sem szerepel, ezért 15 évvel ezelőtt már kivették a katolikus katekézisből is.

Thomas Reese jezsuita atya, a Georgtown Egyetem Woodstock Teológiai Központjának tagja "lelkipásztorinak és érzékenynek" nevezte az írást. "A tanulmány azt mutatja, hogy Benedek nem fél hozzányúlni olyan témákhoz, amelyek már évszázadok óta az egyház tanításai közé tartoznak, és azt mondani, ez nem tartozik szorosan a katolikus hit lényegéhez" - írta Reese.

A pokol tornáca latinul "limbus", és a szél, szegély kifejezésből származó szó egy olyan "természetes boldogságot" nyújtó helyre utal, amely kívül esik a mennyországon, és ahová a meg nem keresztelt csecsemők, illetve a Krisztus előtt élt erényes emberek, például hívő zsidók kerülhettek. A tantétel eredetileg persze szigorúbb volt: az 5. században Szent Ágoston még úgy gondolta, hogy a megkereszteletlen csecsemők a haláluk után a pokolra jutnak. A középkorban egy kicsit enyhítettek ezen a szigorú tanításon, és így alakult ki a pokol tornáca, a limbus. Dante Isteni színjátékában a tornác a Pokol-tölcsér első köreként jelenik meg, ahová a legnagyobb ókori görög és római gondolkodók, valamint a fontos iszlám filozófusok kerültek.

A konzervatív katolikusok azonban elleneznek minden olyan törekvést, amely a pokol tornácának eltörlésére irányul. Kenneth J. Wolfe, a washingtoni Remnant című katolikus újság szerkesztője úgy véli, ha a fogalom kikerül az egyházi tanítások közül, az csökkentheti a keresztség fontosságát, és népszerűtlenné teheti a gyerekek megkeresztelését. "A keresztséget formalitássá, társasági összejövetellé degradálja, ahelyett, hogy a szükségességét hangsúlyozná. Ezután már nem lesz ok a gyerekek megkeresztelésére. A katolikus egyház olyanná válna, mint a protestáns egyházak"- mondta Wolfe.

Ezen kívül nem elhanyagolható szempont, hogy a határozat megfosztaná a katolikus vezetőket az abortusz elleni harc egyik legfőbb eszközétől. A papok ugyanis sokáig azt mondták a nőknek, hogy az elvetetett magzat nem kerül a mennyországba, amely elméletben jó érv volt a terhesség-megszakítás megakadályozására. A pokol tornáca nélkül mostantól ezek a magzatok valószínűleg bekerülnek Isten közösségébe.