Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat ellenőrzi a régészeti feltárásokat

Korábban

Ókori kelták éltek a csepeli szennyvíztisztítóban

Online régészeti folyóirat a sárospataki régióról

Játékos kísérlettel a régészeti módszertan nyomában

Az óbudai Duna-parton laktak Ötzi kortársai

A jogszabály módosításának és a szakszolgálat felállításának alapvető célja a régészeti örökségvédelem forrásainak hatékonyabb, egységes szakmai standardok és eljárásrend alapján történő felhasználása, ami a szakmai munkát erősíti. A Magyar Közlöny 35. számában, március 26-án megjelent az oktatási és kulturális miniszter 21/2007. számú rendelete, mellyel módosította a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 18/2001. (X.18.) NKÖM rendeletet.

Az új jogszabály alapján létrejövő országos hatáskörrel működő régészeti szakszolgálat nem jelent új szervezetet. A rendeletben meghatározott feladatok elvégzését a minisztérium egy OKM felügyelete alá tartozó költségvetési szerv, az eddig műemlékes tervezést és épületrégészeti kutatásokat végző Állami Műemlék-helyreállítási és Restaurálási Központ átalakításával oldja meg. Az intézmény a kibővült feladatokat jobban tükröző új elnevezést is kap: Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat néven a jövőben az örökségvédelem egyik meghatározó tudományos háttérbázisa lesz.

A szakmai szervezetekkel történt egyeztetés alapján kialakult végső formájában a rendelet a nagyberuházásokhoz kapcsolódó megelőző régészeti feltárások elvégzését rendeli a szakszolgálathoz. Ez kezdetben a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. (korábbi Nemzeti Autópálya Zrt.) által és a Vásárhelyi-terv keretében megvalósuló 100 milliós értékhatár feletti, illetve az 1,5 milliárd forintot meghaladó beruházásokat jelenti, de egy év múlva ez utóbbi értékhatár 500 millióra változik. Az átmeneti időszak alatt a szakszolgálatnak olyan mértékben fel kell épülnie, hogy a kibővülő feladatmennyiséggel is meg tudjon birkózni. A beruházás volumenéről - elkerülendő az üzleti titok kérdésének érintését, annak számszerű megadási kötelezettsége nélkül - maga a beruházó köteles nyilatkozni.

A jogszabály módosításának és a szakszolgálat felállításának alapvető célja a régészeti örökségvédelem forrásainak hatékonyabb, egységes szakmai standardok és eljárásrend alapján történő felhasználása, ami a szakmai munkát erősíti. Maga a szakszolgálat részben önálló feladatellátó szervezetként működik majd, vagyis kivitelezi a feltárásokat és a feldolgozásokat. Ezzel párhuzamosan - koordináló szerepkörben - az országban rendelkezésre álló szabad régészeti kapacitásokkal is optimálisan tud gazdálkodni, vagyis egy-egy nagyberuházás esetében a határidő függvényében bevonja a többi feltáró intézményt is.

A régészeti leletanyag muzeológiai gondozását (raktározás, műtárgyvédelem, kiállítás, közreadás) továbbra is a múzeumok végzik. A cél a leletanyag minél közelebb tartása annak előkerülési helyéhez, amennyiben pedig ezt a helyi intézmények nem tudják, vagy nem kívánják felvállalni, úgy a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményét gyarapítják az előkerült leletek. A befogadó intézmény a raktározás rendkívüli költségeit a szakszolgálattól kapja.

A nyugat-európai példák alapján létrehozott, országos hatáskörrel működő régészeti szakszolgálat a szakmaiságot az alábbi területeken erősíti:

• az előkészítő munkafázisok szigorítása (kötelező hatástanulmány, tűzszerészeti mentesítés munkák régészeti felügyelete, minden munkafázisra kiterjedő régészeti megfigyelés);
• neves szakemberekből álló szakmai bizottság felügyelete mellett, egységes szakmai standardok alapján, egységes adatkezelési rendszerben végzett régészeti feltárások;
• az egyes szakmai intézmények tudományos kutatási tervei (különösen a történeti városmagok kutatása) és a beruházások miatt elkerülhetetlen régészei beavatkozások közötti harmonizáció;
• a feltárásból származó virtuális és materiális információs anyag (dokumentáció és lelet) egységes standardok alapján történő feldolgozása (tisztítása, restaurálása, azonosítóval való ellátása, kiértékelése), valamint a maitól részletesebb előzetes tudományos feldolgozása és közzététele (kibővített és standardizált ásatási jelentések publikálásával);
• a régészeti feltárásokból származó leletanyag és dokumentáció egységes rendszerben történő raktározása, valamint a kutathatóság és az anyagok egységes szabványok alapján való feldolgozása.

A megelőző feltárások kérdése nem függetleníthető a magyar gazdaság egyik motorjának számító beruházások kérdésétől. Mindegyik esetében, de különösen a II. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében megvalósuló - tehát EU-s forrásokkal is számoló -beruházások tekintetében fontos, hogy a minisztérium által jóváhagyandó, évente megújítandó, a régészeti szolgáltatásokat tételesen megadó árlista pénzügyi kiszámíthatóságot és biztonságot nyújt mind az állami, mind a magánberuházói szféra szereplőinek, valamint a szakmai feladatok végzéséhez is. A központilag felügyelt és ellenőrzött feladatellátáshoz pedig az állami, a piaci és az európai uniós beruházási forrásokkal egyformán egységes és transzparens elszámolási rendszer kapcsolódik.

A Magyar Közlönyben megjelent rendelet teljes szövege letölthető a www.kozlonykiado.hu oldalról.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
• A leves, amely megállított egy háborút
• Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
• A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
• Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
• Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
• Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?