Sorsjáték mentette meg a léghajózás doyenjét
2007. március 7. 15:00
Kilencven éve, 1917. március 8-án halt meg Ferdinand von Zeppelin gróf német katonatiszt, a nevét viselő léghajó tervezője.
Korábban
Ferdinand von Zeppelin 1838. július 8-án született Konstanzban. Ahogy ez egy arisztokrata család tagjától akkoriban elvárható volt, katonai pályára lépett. Az amerikai polgárháború idején megfigyelő volt az északi hadseregben, itt emelkedett először a levegőbe egy ballonnal. 1866-ban a (vesztes) osztrák oldalon harcolt a poroszok ellen, majd 1870-ben a (győztes) porosz oldalon a franciák ellen. 1891-ben altábornagyi rangban vonult vissza, ettől kezdve minden idejét és tehetségét a repülésnek szentelte.
A Zeppelin által tervezett LZ-1 hossza 128, átmérője 11,7 méter volt és 16 elválasztott gáztartályt tartalmazott. A légcsavarokon keletkező húzóerőt két 16 lóerős Daimler-motor szolgáltatta, a haladás irányát oldal- és magassági kormányokkal szabályozták. A léghajó első próbaútját 1900. július 2-án tette a Boden-tó felett és 17 percig tartózkodott a levegőben, de a kormánymű tökéletlenségei miatt a kikötőoszlophoz közelítésnél csaknem eltört. A hibák kiküszöbölése után a jármű 31 kilométeres óránkénti sebességet ért el, de a fejlesztés felemésztette Zeppelin vagyonát: a csődtől csak II. Vilmos császár támogatása és egy javára rendezett sorsjáték mentette meg.
Az LZ-III 1906-ban már egy napig maradt a levegőben, Zeppelin összesen 40 típust tervezett. A szemet gyönyörködtető és csendes léghajókat az első világháborúban is bevetették, de azok gyorsan alulmaradtak a levegőnél nehezebb, de gyorsabb repülőgépekkel szemben: lassúsága miatt ki volt szolgáltatva, s mivel rendkívül robbanékony volt, könnyű célpontot jelentett. London bombázásakor a németek zeppelineket is bevetettek, de a repülő szivarok közül mintegy negyven pusztult el. Feltalálójuk 1917. március 8-án halt meg a poroszországi Charlottenburgban.
Járművének nagy sikerei és kudarcai azonban csak ezután következtek. 1928-ban építették a Graf Zeppelin nevű utasszállító léghajót, amely 120-140 kilométeres utazósebességgel haladt. 1929-ben 21 nap alatt körüljárta a Földet, 144 alkalommal kelt át az Atlanti-óceánon és 1937-ig 590 utat megtéve 16 ezer utast szállított, összesen 1,7 millió kilométert repült. A felhajtóerőt adó hidrogént eddigre már a kevésbé robbanékony héliumra cserélték fel, ezt a gázt azonban az amerikaiak nem voltak hajlandók a már fegyverkező hitleri Németországnak szállítani. Az LZ 129-es jelű Hindenburg 245 méter hosszú, 41,2 méter átmérőjű, négy Daimler-motorral ellátott, 72 férőhelyes léghajó volt, amely 1936-tól rendszeresen közlekedett az Egyesült Államokba. 1937. május 7-én hatvanadik útján New Jersey-ben, Lakehurstnál kigyulladt, a robbanás 36 emberéletet követelt. Ettől kezdve a léghajók iránti érdeklődés lehanyatlott, majd megszűnt.
Az utóbbi években a zeppelinek reneszánszukat élik, mivel olcsóbban üzemeltethetők, nem szennyezik a környezetet, zajszintjük alacsony. Kevés energiát fogyasztanak, nincs szükségük nagy repülőterekre és nagy karbantartó személyzetre, lassúságuk miatt pedig turisztikai célokra, városnézésre is alkalmasabbak. A 110 méter hosszú léghajók 100 utas vagy 10 tonna hasznos teher szállítására képesek. A dél-afrikai De Beers gyémántipari vállalat lelőhelyek felkutatására használ léghajót: a Zeppelin NT (a két betű az új technológiát jelöli) hosszan tartó, lassúbb, ugyanakkor nyugodtabb haladásra képes, mint a repülőgépek, a vele végzett kutatások ezért pontosabb adatokat ígérnek. Friedrichshafenben 1996-ban nyílt meg a léghajózás múzeuma, ahol a látogatók a rekonstruált Hindenburgot is megtekinthetik. |
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
pápaság
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában
- Pápasága ideje alatt csaknem az egész bolygót beutazta II. János Pál
- Csupán 33 napig uralkodott a I. János Pál, a „mosolygós pápa”
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen
- Róma elfoglalása zárta le az egységes Olaszországért folytatott hosszú küzdelmet
- A macskák vallásos imádata is szerepelt a templomosok ellen felhozott vádak között
- Nagy tekintélyű professzor távozása után kezdett el hanyatlani az első magyar egyetem
- Mintafeleség lehetett a mérgezésekkel megvádolt Lucrezia Borgia
- Juan Diego lett az első indián szent, neki jelent meg a Guadalupe-i Szűzanya tegnap
- 10 tény az ördögűzésről tegnap
- Elviselhetetlen fájdalommal járt a foghúzás az érzéstelenítés feltalálása előtt tegnap
- Magyar forradalom a svéd források tükrében tegnap
- Jeruzsálembe is eljutott a világjáró viking király tegnap
- Légy része a Múlt-kor történelmi magazin csapatának! tegnap
- Betegen állt ki utolsó meccsére a bokszlegenda, Muhammad Ali tegnap
- Három napot töltöttek az égitesten az utolsó holdutazás űrhajósai tegnap