Újult erővel követelik vissza az egyiptomi régiségeket
2007. január 23. 11:45
Zahi Hawass indítványozta, hogy a világ múzeumai szolgáltassák vissza Egyiptomnak az onnan korábban elvitt kincseket.
Korábban
Kemény követelések a világ múzeumai felé
Nem ez az első alkalom, hogy Hawass hallatja hangját az ügyben: korábban már többször követelte a jogtalanul elvitt tárgyakat, sőt kérését az UNESCO-hoz is benyújtotta. Az Egyiptomi Régiségek Főtanácsa vezetőjének fáradozásai eredményeképp eddig közel 3500 lelet került vissza Egyiptomba, köztük I. Ramszesz múmiája az atlantai Michael C. Carlos Múzeumból és egy szarkofág az Exelon áramszolgáltató elnökétől. Hazájában véget vetett a műkincsek csempészésnek, és a büntetés szigorítását helyezte kilátásba az illegális kereskedők számára.
Hawass kampánya azonban komoly vitákat váltott ki, mivel a legtöbb általa visszakövetelt tárgy már jóval azelőtt a múzeumokba került, hogy 1970-ben egy nemzetközi egyezmény megszigorította a régészeti leletekkel való kereskedelmet. "Ezek a régészeti emlékek nagy szolgálatot tesznek azzal Egyiptomnak, hogy külföldön vannak kiállítva. Serkentik a turizmust, pénzt hoznak az országnak és a kultúra nagykövetei. Csak azért visszavinni őket, hogy Egyiptomban legyenek, nem a legjobb ötlet" - vallja Kent Weeks egyiptológus.
Sok szakértő azzal sem ért egyet, hogy Hawass törvényesen visszakövetelheti a világ vezető múzeumaiban található öt felbecsülhetetlen értékű kincset: a rosette-i követ, az ókori hieroglifák megfejtésének kulcsát (British Museum, London), Nofertiti legendás mellszobrát (Egyiptomi Múzeum, Berlin), a denderai templom mennyezetén talált zodiákust (Louvre, Párizs), Ankhaf mellszobrát (Képzőművészeti Múzeum, Boston) és Hemiuni, a nagy piramis építőjének szobrát (Roemer-Pelizaeus Múzeum, Hilesheim, Németország).
A szakértők azzal érvelnek, hogy ezeket a darabokat még évtizedekkel ezelőtt vitték ki az országból, amikor a külföldi látogatóknak még szabad volt hazavinni a leleteket, a múzeumok pedig megőrizték és népszerűsítették az egyiptomi kultúrát. "Egyiptom nem követelheti vissza a 150 évvel ezelőtt szerzett leleteket. Ez teljes képtelenség" - mondja Dietrich Wildung, a berlini Egyiptomi Múzeum igazgatója.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
3. Az ipari forradalom
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Ausztál kőművesekre, sztrájkok áldozataira és Szent Józsefre emlékezünk május 1-jén
- A bálnavadászat brutális gyakorlata olajozta be az ipari forradalom fogaskerekeit
- Az ipari forradalom szennyezésének legkorábbi nyomait mutatták ki a Himalája gleccserében
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- Száz évre romba dőlt a kínai gazdaság, miután a britek megszerezték a tea titkát
- Egy chicagói sztrájk halálos áldozatainak emléknapja volt eredetileg május 1.
- Gőzerővel indította el az ipari forradalmat James Watt találmánya
- Meglepő vége lett a ló és a gőzmozdony versenyének 1830-ban
- Mi volt az angol ludditák igazi célja a géprombolással?
- Greta Garbo minden útjára két repülőjegyet vásárolt, nehogy valaki mellé üljön tegnap
- Fogaival is játszott gitárján az álmaiból ihletet merítő rocklegenda, Jimi Hendrix tegnap
- Egy lelkész fiából vált rettegett lovagkalózzá Sir Francis Drake, a királynő kedvence tegnap
- A filmtörténet felújított klasszikusai láthatóak a 7. Budapesti Klasszikus Film Maratonon tegnap
- tegnap
- A Castro-kormányzat megdöntésére irányuló kísérlet volt a CIA egyik leglátványosabb kudarca tegnap
- Új Európa született a zárt ajtók mögött zajló bécsi kongresszuson tegnap
- Még a saját halálát is megrendezte Ken Kesey, a Száll a kakukk fészkére írója 2024.09.17.