Interneten az Utolsó Ítélet könyve

Korábban

Új Domesday Book Angliában

Online kereshetők az angliai bevándorlás dokumentumai

Azonosították Hódító Vilmos ezeréves ajtaját

Etnikai törvényekkel uralkodtak az angolszászok

A híres kataszterkönyvet 1085 és 1089 között, Hódító Vilmos uralkodása alatt állították össze. A 13418 helységnevet tartalmazó munka területi felmérés alapján készült el. A felülvizsgálat és a 34 grófság aktuális föld- és adóösszeírásainak elkészítésének célja az volt, hogy a normann hatalomátvétel után stabilizálják a királyi jogokat. Feljegyezték a földek, mezők, tavak, erdőségek, malmok, stb. birtokosait, bérleteit, jogait. A könyv 1180 körül az Utolsó Ítéletre letett eskü után kapta a nevét, addig Winchesteri Tekercsnek, Királyi Tekercsnek vagy a Kincstár Könyvének nevezték.

Részlet a könyvből: "Kennett majort Edward király idejében 3 és 1/2 ekényire becsülték: most 3 és 1/2 ekényire. 10 ekének való föld van. Miklós bírja Vilmostól. 5 ekéje van az uraságnak, és 7 paraszt meg 5 zsellér bír 5 ekét. Van 12 rabszolga; egy malom mely semmit sem hoz; rét 2 ekényi, és legelő a falu állatainak. Az egész 12 fontot ér; amikor megkapta, 9-et, Edward király idejében 12 fontot. Tochil, Edward király thegnje, bírta ezt a majort Edward király idejében és egy sokemannek volt 1 virgátja az ő fennhatósága alatt. A sokeman fuvarozást végzett vagy 8 pennyt fizetett, de átadhatta és eladhatta a földjét."

A könyv mostantóla levéltár oldalán digitális formában is elérhető, személyek vagy helyek neve alapján is kereshetünk benne, ám az oldalakat - a latin szöveg fordításával együtt - már csak 6.60 dollárért (azaz nagyjából 1400 forintért) kapjuk meg pdf-dokumentum formájában. A levéltár számolva a családtörténeti kutatók rohamával, figyelmezteti a lelkes érdeklődőket: nem biztos, hogy megtalálják saját felmenőiket, hiszen a könyvben csak a földtulajdonosokat tüntették fel név szerint, így a 11. századi britek zöme névtelen maradt.

A Nemzeti Levéltárnak az elmúlt években nem ez az első hasonló vállalkozása: az intézmény korábban ugyanis már több millió dokumentumot tett elérhetővé az interneten. "Fontos, hogy mindenki elolvashassa ezt a nemzeti kincset" - mondta el a BBC-nek Adrian Ailes, a Domesday Book egyik szakértője. "Ráadásul biztos, hogy a könyvben mindenki talál számára szívet melengetően ismerős helyet. A történelem ezen kézzel fogható darabkájához ugyanis mindenki kötődik valamilyen módon" - mondta Ailes. A Levéltár gyors közvélemény-kutatást is végzett az ügyben, melynek eredményei szerint a válaszadók 80 százaléka hallott már a könyvről, 13 százalékuk szerint az a Biblia egyik fejezete, és 2 százalék szerint ez A da Vinci-kód szerzője, Dan Brown legújabb munkája.

A híres nemzeti dokumentumok bemutatása nálunk sem ismeretlen: a Magyar Országos Levéltár egymás után adja ki a híres történeti dokumentumok fakszimiléit, az Országos Széchényi Könyvtár pedig a nemzet kincseit szeretné egy kiállítás-sorozat keretében bemutatni.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Ókor

• Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter
• Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását
• Arisztokrata turisták is hozzájárultak az Akropolisz pusztulásához
• Brutális leszámolással ért véget Róma és Karthágó konfliktusa
• A kelták szerint szellemek és boszorkányok látogatnak a mi világunkba Halloween éjszakáján
• Sokat elárulnak a lápokban talált múmiák a régi Európáról 
• Egy „meztelen bölcselő” is adott tanácsokat Nagy Sándornak hadjáratai során
• Sírhalmaik mesélnek a szkítákról, a sztyeppe legendás harcosairól
• Egyszerre látja bűnözőnek és önfeláldozó hősnek az utókor Spartacust