Eltitkolták a második világháború legnagyobb győzelmét
2006. március 21. 12:00
Az 1941-es moszkvai csata megdöntötte a német legyőzhetetlenség mítoszát, ám a frenetikus szovjet sikert mégis évtizedekre kiírták az orosz történelemkönyvekből.
A német legyőzhetetlenség mítosza 1941 végén Moszkvában dőlt romba, amikor Sztálin megállította Hitlert. Az elhúzódó ütközetben mindkét oldalon több mint 7 millió ember vett részt, a szovjetek közel egymilliós embervesztesége pedig meghaladta a britek teljes első világháborús emberáldozatát is. Ez volt az ára a Wehrmachtra mért első, valódi csapásnak. A hatalmas jelentőségű diadal mégis szégyent, és kollektív emlékezetkiesést idézett elő a szovjet nemzeti tudatban. Vajon miért?
Sir Roderic Braithwaite, korábbi moszkvai nagykövet szerint a titkolózás oka az önbecsapás volt. A Barbarossa-hadművelet megindulása felkészületlenül találta a Vörös Hadsereget, s a két ország között érvényben lévő megnemtámadási szerződés miatt Sztálin egyébként sem számított a német agresszióra. Bár papíron az oroszok minden harci alakulat terén túlerőt mutattak, a szovjet katonai vezetésben zűrzavar keletkezett. A tisztek nem hittek a civil lakosság támadó erejében, pedig a hullámzó embertömeg szinte kifogyhatatlan katonai muníciót jelentett, és a németek számára elviselhetetlen orosz tél mellett éppen ez okozta a szovjet győzelmet. De a sztálini felső vezetés kezdeti szakmai felkészületlensége és pánikhangulata örök szégyenfoltja maradt a világháború utáni orosz öntudatnak.
Braithwaite hamarosan megjelenő könyve, a Moscow 1941: A City and its People at War (Moszkva, 1941: egy város és lakossága a háborúban) a csatában résztvevőkkel készített mélyinterjúkon keresztül rekonstruálja az eseményeket.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait
- Nagylelkű felajánlásával sok vitát váltott ki Alfred Nobel 09:06
- Egész életében idegenkedett a politizálástól Babits Mihály tegnap
- Slachta Margit, az elesettek védelmezője tegnap
- Több százezer embert buzdított cselekvésre Martin Luther King tegnap
- A Selyemút számtalan romvárosát fedezte fel Stein Aurél tegnap
- Munkácsy életművét bemutató kiállítás nyílik a Szépművészeti Múzeumban tegnap
- Kertész Mihálynak köszönhetjük a Casablancát, a világ egyik legmeghatóbb romantikus filmjét tegnap
- Szoknyával a politikában – megjelent a Múlt-kor téli száma tegnap