Peru visszaköveteli Machu Picchu kincseit

Homályos megállapodás Bingham és Peru között

Feltárnak egy ősi inka batyu-sírt 225 éve tört ki a Tupac Amaru-felkelés Vita az inka múmiák sorsáról Fosztogatók a perui romvárosban Tízéves terv készült a Machu Picchu megóvására Magánkézbe kerülhet Machu Picchu Inka titkok kiállítása Ősi várost találtak a perui dzsungelben Machu Picchu végveszélyben

Machu Picchu az Andok déli részén 2500 méter magasan található inka erődítmény 1983 óta szerepel az UNESCO világörökség-listáján. A kecsua nyelvet beszélő inkák 13. században alapított állama Dél-Amerika csendes-óceáni partvidékén a 16. századra már vagy egymillió négyzetkilométerre terjedt ki. A spanyol hódítás idején polgárháború dúlt a birodalomban, és miután a győztes trónkövetelő Atahualpát Pizarro kivégeztette, néhány év alatt az egész birodalom a spanyolok kezére került.

Machu Picchu-t azonban a spanyolok sosem találták meg! Ma már naponta átlagosan 1369 látogató tapossa az Inka Ösvényt, hogy a gyönyörűen megőrzött paloták, fürdők, templomok, sírok romjait megcsodálja. Használati eszközöket, mindennapi tárgyakat azonban hiába keresnek, azokért a Yale Egyetemen kell kopogtatni, a connecticuti New Havenben.

Hiram Bingham, a Yale egyetem történésze - aki 1911-ben újra felfedezte az erődítményt s a National Geographic Társaság támogatását élvezve 1912-ben majd 1915-ben is hatalmas expedíció során fel is tárta - az akkori perui elnök, Augusto Leguía engedélyével hatalmas mennyiségű régészeti leletekkel távozott Machu Picchuból.

Peru most azt fontolgatja, hogy a leletek elviteléről szóló engedély törvényességét felülvizsgálja. David Ugarte, a perui Nemzeti Kulturális Intézet regionális igazgatója szerint ugyanis Machu Picchu kincseit "csak kölcsönbe" adta a perui elnök az amerikai felfedezőnek: "Bingham azt ígérte, hogy miután tanulmányozta, vissza is szolgáltatja a leleteket. Mindenkinek világos volt, hogy vissza fogja adni" - mondta el a The Christian Science Monitornak.

A Yale természetesen vitatja a perui igénybejelentés jogosságát, de ígérete szerint a Machu Picchu gyűjtemény egy részét visszaadná. Az egyetem 2005. decemberében válaszlevelet írt a perui kormánynak, miszerint "az expedíció idején hatályos 1852-es polgári törvénykönyv szerint a Yale egyetemet illetik meg a műkincsek az ásatások idején és azt követően is".

Colin Renfrew, világhírű cambridge-i régész álláspontja szerint a releváns kérdés az, hogy "mi volt a megállapodás Bingham és Peru között annak idején". A válasz szerinte "eléggé homályos".

A perui Nemzeti Kulturális Intézet álláspontja szerint már 1917 óta próbálják visszaszerezni a kincseket a Yale-től, de az egyetem "minden alkalommal újabb kifogásokat talált. Eleinte a leletek szakmai kiértékelésére, később a visszatérítés lehetőségének kivizsgálására kértek időt".

2005 végén, vagyis öt évvel a város megtalálásának századik évfordulója előtt Peru első őslakos elnöke, Alejandro Toledo és antropológus felesége a leletek visszatéréséért kezdett akcióba, még Toledo júliusi távozása előtt. A perui külügyminiszter megkereste a Yale elnökét, Richard Levin-t, s közölte, hogy perelni fog, amennyiben a leletek nem érkeznek meg időben. Az ügy először tehát Connecticut állam bírósága elé kerül, mielőtt nemzetközi bírósághoz fordulna a perui kormányzat.

1. Homályos megállapodás Bingham és Peru között
2. A Yale tette Dél-Amerika legismertebb régészeti emlékévé