Megmenthető-e még a Bezerédj-Békássy kastély?
2005. november 15. 13:15 Lukácsi Attila
A rezidencia már az előző rendszerben pusztulásnak indult, a rendszerváltás óta meg többnyire megfelelő tőkével nem rendelkező ügyeskedők kezén ment gyakorlatilag helyrehozhatatlanul tönkre.
Korábban
Maga a település eleinte Bözöréd, az 1700-as úrbéri összeírásban Beszeröd, míg az 1711-es vizsgálat a kapornaki apátság ügyében Beszeréd nevén említi. Ekkor a birtokos Bezerédj István. Az 1697-es úrbéri összeírás szerint 7 német mérföldre fekszik Kanizsától, területe 60 hold szántó, 30 kaszás rét, és fél mérföld kerületű erdő. 1720-tól Bezerédj Ferenc és György birtoka. Az ekkori jellemzés szerint "a possessio nagyobb része curiákból áll, erdővel körülvett völgyben fekszik. A rétek jók, de nagyon kevés szénát teremnek. Jószáguk kevés van. Friss telepítésű szőleikből még nincs hasznuk. Tűzi-, és épületfájuk elég van. Értékesítési lehetőségük nincs".
Bezerédj Elekről tudni kell, hogy a bécsi Teréziánumban végezte jogi tanulmányait, és diplomáciai pályára készült, de ebben megakadályozták az 1848-as események, valamint az önkényuralom évei. A szabadságharcban nemzetőrként több dunántúli ütközetben vett részt, majd visszavonult birtokaira, ahol mintagazdaságokat létesített. Európai műveltségű, irodalmat és tudományokat kedvelő ember volt, akire angliai útjai során tett mély hatást a gótika és a neogótika. Ezen stílus jegyében alakította át a zsennyei kastélyt, a bezerédi építése pedig az ő tervei szerint történt. Bezerédj az alkalmazandó részletformákat is meghatározta, valamint személyesen ellenőrizte az építkezés menetét is. A kastélyt eleinte vadász-, majd udvarházként használták. A birtok mellett létesült egy halastó is, amely ma is látható.
Az üresen maradt kastély egy részét már ekkor lerombolták, minden mozdíthatót elvittek belőle. Aligha meglepő módon később több környékbeli házban -szomszéd falvakban is -lehetett találni a kastélyból származó berendezési tárgyakat velencei tükörtől kezdve a domborműves kályháig. A megüresedett rezidenciába ekkor cselédek költöztek be, majd 1959 után a megalakuló Szabad Nép TSZ központja lett. A 70-es évektől kezdve a maradék épületet is bontani kezdték, mivel a falu csak mint építőanyagforrásra, és nem mint műemlékre tekintett rá -megjegyzendő, hogy ekkorra már rég nem szerepelt a műemlékjegyzékben se, sőt már az 50-es évek végi Genthon-jegyzékben sem említík. De ekkor még legalább használták.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc 2024.04.24.
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla 2024.04.24.