A CIA megjósolta a Disznó-öböl-beli kudarcot
2005. szeptember 21. 12:25
Az 1961-es, a kubai Disznó-öbölben (Playa Girón) végrehajtott amerikai szervezésű katonai akció, amelynek célja Fidel Castro rendszerének megdöntése volt, eleve kudarcra volt ítélve. A CIA néhány hónappal korábban már jelezte a vállalkozás nehézségeit és valószínű sikertelenségét. John F.Kennedy elnök ennek ellenére szabad utat adott neki.
Korábban
Az amerikai titkosszolgálatok eszerint előre látták, mi fog történni. "Nem következik be a remélt belső felkelés, és Castro védelmi rendszere nem teszi lehetővé tervezett meglepetésszerű támadást" - olvasható a jelentésben. A CIA ezen kívül valószínűtlennek tartotta egy olyan földdarab gyors elfoglalásának sikerét, amelyre az utánpótlást szállító repülőgépek számára leszálló helyet lehetett volna építeni. A partraszállás helyének megválasztását is tévesnek értékelte az elemzés, és túlzottan optimistának tartoták azt az elképzelést, hogy az amerikai hadsereg komolyabb bevetése nélkül is elegendő lesz a sikerhez az akcióban a Castro-ellenes kubai önkéntesek harci bevetése.
A jelentés szerzője a CIA történésze volt, aki a 70-es években összegyűjtötte a vonatkozó dokumentumokat. Pfeiffer 1997-ben halt meg. Előtte sok kutató fogalmazott már meg kétségeket az akció előkészítésének egyes fázisairól, de ilyen értelmű előzetes pesszimista megfogalmazás ebből a jelentésből vált ismertté.
Máig kétséges azonban, hogy Kennedy elnököt jól tájékoztatták-e. A jelentés az akciót előkészítő belső tanácskozás számára készült, amelyet 1960 november 15-re fixáltak. Három nappal későbbre terveztek egy másik összejövetelt a CIA-szakértők és a Fehér Ház nemzetbiztonsági emberei között. De máig nincs tiszta kép arról, hogy az éppen megválasztott, még be sem iktatott elnököt informáló hivatalnoknak átadták-e a teljes borúlátó jelentést.
(Múlt-kor/Panoráma)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2022
- Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
- A mozsgói Biedermann-kastély
- Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
- A rivaldafényt kerülő Apró Antal
- A holokauszt soproni mártírjai
- Hét híres királygyilkosság
- Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
- A Duna egykori halcsodái
- Szomorú szerelem a szabadságharc idején
- A zenetörténelemre is hatással volt Esterházy II. Miklós 17:05
- Hóna alatt a Mona Lisával sétált ki a Louvreból 09:49
- Alvilági kapcsolatai miatt az FBI is megfigyelte Frank Sinatrát 09:05
- Juan Diego lett az első indián szent, neki jelent meg a Guadalupe-i Szűzanya tegnap
- 10 tény az ördögűzésről tegnap
- Elviselhetetlen fájdalommal járt a foghúzás az érzéstelenítés feltalálása előtt tegnap
- Magyar forradalom a svéd források tükrében tegnap
- Jeruzsálembe is eljutott a világjáró viking király tegnap