Befeketednek a csincsorró-múmiák
2015. március 11. 15:02
A magas páratartalom miatt veszélyben vannak a híres chilei csincsorró-múmiák - állapították meg biológusok.
Korábban
A párás levegő lehetővé teszi a baktériumok szaporodását, ami miatt a múmiák bőre elfeketedik és kocsonyás állagú lesz - kongatta meg a vészharangot a minap a több ezer éves testeket megvizsgáló Ralph Mitchell, a Harvard professor emeritusa.
A csincsorró-múmiák állapotának gyors ütemű romlása az elmúlt tíz évben kezdődött, s mintegy százhúsz, az aricai Tarapacá Egyetemen működő régészeti múzeumban őrzött emberi maradványt érint. Sokáig nem tudták, mi okozza a múmiák bőrének elváltozását és a kocsonyás jelleget, ezért a chilei restaurátorok felkérték Mitchellt és kollégáit, hogy kezdjék el tanulmányozni a tetemek mikroflóráját.
A vizsgálatok rámutattak, hogy a baktériumok nem ősi organizmusokból valók: ezek olyan egyszerű mikroorganizmusok, amelyek normális esetben az emberek bőrén élnek. Mitchell "opportunista" baktériumnak nevezi őket, mivel amint a hőmérséklet és a páratartalom lehetővé teszi, egyből szaporodni kezdenek és megtámadják a bőrt. Így ha a párát és a hőmérsékletet nem sikerül szabályozni, Mitchell szerint "a baktériumok egyszerűen felfalják a múmiákat".
Arica egy kikötőváros Chile legészakibb részében. Meleg, szinte már sivatagos területen fekszik, közel az Atacama-sivataghoz, amely az egyik legszárazabb hely a Földön az Antarktiszon található McMurdo-szárazvölgyek után. A dél-amerikai ország klímaváltozása és a leszálló köd ad magyarázatot arra, hogy miért romlik rohamosan a múmiák állapota. A vizsgálatok szerint a magas páratartalom miatt 21 nap elteltével kezdenek szétesni a testek, amelyeket ideális esetben 40-60 százalékos páratartalom között kellene őrizni.
A csincsorrók egy vadászó-gyűjtögető nép volt, a mai Chile és Peru partjai mentén éltek. 1983-ben felfedezett múmiáik a C14-es kormeghatározás alapján i. e. 5000 körül kerültek nyughelyükre, így - megelőzve az egyiptomi múmiákat - ezek a valaha talált legrégibb emberi múmiák. A csincsorrók nemcsak vezetőiket, hanem az átlagembereket is tartósították.
Az elhunyt testét először szétdarabolták, a bomlandó részeket eltávolították, majd a maradványokat kiszárították. A testrészeket fűvel és hamuval töltötték ki, majd botok segítségével ismét összeillesztették. Ezután hamuból és enyvből pasztát készítettek és újraépítették a testet; erre erősítették a kiszáradt kezeket és lábfejeket. A testet emberi vagy állati bőrrel vonták be, a fejre hajtincset ragasztottak, és az egész tetemet fekete mangánnal és vörös okkerrel kifestették.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2014
- Mátyásdomb: Lonkai-kastély
- Mi volt Augustus sikerének kulcsa?
- Zrínyi kirohanásai
- Az ujj nélküli apáca titka
- A gulyáskommunizmustól a műanyag kilencvenes évekig
- Kémelhárítók „rendszerváltása"
- Színészből lett politikusok
- A maffia Tízparancsolat-értelmezése
- A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap