Batthyány Lajos: "egy nagy és szép ügy hősi vértanúja"

2015. február 11. 11:20

208 éve született gróf Batthyány Lajos, az első felelős (alkotmányos) magyar kormány miniszterelnöke. Bár csak fél évig volt hivatalban, e rövid idő alatt elfogadtatta az átalakulás törvényeit az utolsó rendi országgyűléssel és megkezdte az alkotmányos berendezkedés kiépítését, valamint az önálló fegyveres erő megszervezését. Miután lemondott, harcolt a szabadságharcban, majd újra országgyűlési követté választották, végül 1849 januárjában elfogták. 42 éves korában, október 6-án - koholt vádak alapján - végezték ki a pesti Újépület (a mai Szabadság téren) udvarán. Utolsó szavai ezek voltak: "Éljen a haza! Rajta, vadászok.”

Batthyány

Tudatosan készült a politikai pályára

Németújvári gróf Batthyány Lajos Pozsony városában látta meg a napvilágot. Szülei még 1807-ben elváltak, apja, Batthyány János gróf 1812-ben meg is halt. Anyja az akaratos, de nemes lelkű fiú neveltetését előbb házitanítóra bízta, majd nyolcévesen egy bécsi nevelőintézetbe adta. 1824-től két évig egy polgári származású tanára házánál lakott, itt ismerte meg a francia felvilágosodás és a kor liberalizmusának eszméit. Magas pártfogó segítségével 1826-ban belépett a hadseregbe, már a szolgálat mellett tett huszonegy évesen jogi vizsgát a zágrábi akadémián.

Költséges életvitele miatt adósságokba és anyjával ellenségeskedésbe keveredett, a családi perpatvarnak a kancellária által létrehozott egyezség vetett véget. Batthyány nagykorúságának elérésekor, 1831-ben alhadnagyként, rangjának megtartása nélkül kilépett a szolgálatból és birtokai rendbetételének szentelte magát. Ikerváron gazdálkodott, 1834-ben megnősült, gróf Zichy Antóniát vette feleségül. A következő években több nyugat-európai utazást tett, tudatosan készült közéleti szerepére.

1839-ben megjelent a pozsonyi országgyűlésen, ahol rövidesen az ellenzéki mágnás ifjak csoportjának vezetője lett, beszédeiben a szólás- és vallásszabadság mellett állt ki. 1841-től Pesten lakott, palotája az ellenzék találkozóhelye lett. Az 1843-44-es országgyűlésen már a főrendi ellenzék elismert vezetőjének tekintették. Részt vett az ipar színvonalának emelésére szervezett Iparegyesület tevékenységében, itt került kapcsolatba Kossuth Lajossal, akinek követté választását ő vitte keresztül 1847-ben; ebben az évben az ő elnökletével dolgozták ki az Ellenzéki Nyilatkozatot.

Az 1848-as párizsi forradalom kitörése után a pozsonyi diétán az alsótábla megszövegezte a felelős magyar kormány felállítását követelő felirati javaslatát. Ezt a felsőtábla csak a bécsi forradalom hírére, március 14-én fogadta el, s a két táblájának küldöttsége március 15-én vitte Bécsbe az uralkodó elé. A delegáció már Batthyány azonnali miniszterelnöki kinevezését követelte, sőt - addig példátlan módon - útban Bécs felé megfogalmazták a királyi választ is.

V. Ferdinánd március 16-án fogadta a küldötteket, de a leiratból kihagyta Batthyány nevét. Végül István nádor mint Magyarország teljhatalmú helytartója nevezte ki - a király szóbeli belegyezésével - Batthyányt. E "legális, de nem lojális" lépés miatt vonta kétségbe később a bécsi udvar az innen induló események törvényességét, végeztette ki Batthyányt és küldte száműzetésbe István nádort.

Batthyány március 23-án terjesztette be kabinetjének névsorát az alsótáblának, a sietség miatt több jelöltjének beleegyezését nem is volt ideje kikérni. Az első felelős magyar kormány a következő tagokkal alakult meg: Elnök: gr. Batthyány Lajos; belügy: Szemere Bertalan; a király személye körüli miniszter: hg. Esterházy Pál; pénzügy: Kossuth Lajos; hadügy: Mészáros Lázár; közlekedés: gr. Széchenyi István; kultusz és nevelés: b. Eötvös József; földművelés és ipar: Klauzál Gábor; igazságügy: Deák Ferenc. A kormánynak négy főnemes és öt köznemes tagja volt, összetétele tükrözte a politikai irányzatokat és felfogásokat a liberális balszárnytól a dinasztia iránti lojális magatartásig.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma